79056. lajstromszámú szabadalom • Robbanásmentes acetilénlámpa

Megjelent 1922. évi augusztus hó 28-án. MAGYAR KIRÁLYI nET SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79056. szám. II,b. OSZTÁLY. Robbanásmentes acetilénlámpa. KERTÉSZ FERENC MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 április hó 24-ike. A találmány tárgya acetilénlámpa, mely mindig 'teljesen egyenletesen és nyugodtan ég. A gyakorlatban használt mai acetilénlámpák nyugtalanul és egyenlőtlenül, füstöléssel, kormozással égnek. Ennek fő oka abban rejlik, hogy a vízszállítás nem egyenletes. Ennek folyománya gyanánt a fejlődött gáz mennyisége és ezzel együtt nyomása is folyton változik. Minthogy pedig a rendesen eléggé zárt tartályból a nagy mennyiségű gáz könnyedén szabadulni nem tud, magas hőmérsékleten és nagy nyomással fuj keresztül az égőn, füstöl és kormoz és ha a gázfejlődés igen nagy, a gáznyomás határozottan veszedelmes és sok balesetnek okdzója. A találmány tárgyát alko'tó acetylénlámpa ezt a hibát tartaléktér (kompenzátor) alkalmazásával és ennek a karbidtartálylyal Való sajátos összeköttetésével küszöböli ki. Kompenzátortér beépítését már eddigelé is javasolták acetylénlámpákban fejlődő gáz mennyiségének szabályozására, de az eddigi ilyfajta berendezések csak két határhelyzetben szabályozták a fejlődő gáz mennyiségét, ugy hogy a szabályozás egyrészt nem felelt meg a mindenkori gázszükségletnek és nem a felj lépő szükség pillanatában, hanem csak elkésve indult meg. Ezzel szemben a jelen találmány tárgyát alkotó acetylénlámpánál a kompenzátor térből kiszoruló víz maga, teljesen önműködően és minden pillanatban, tehát folytonosan szabályozza be azt a vízmenynyiséget ille'tve vízszállítást, mely a fogyasztásnak éppen megfelel. A jelen találmány tárgyát alkotó berendezés lényege az, hogy a kompenzátor tér a karbidtartálylyal oly átömlasztő szerv útján közlekedik, mely a kompenzátor tér mindenkori víznívójának megfelelő vízmennyiséget szállít át a karbidtartályba. A kompenzátor tér víznívója ugyanis két tényező szabályozó befolyása alatt áll. Az egyik, a külső víztartály nyomása, a kompenzá'tortér víznívóját emelni iparkodik, míg a másik, a fejlődő gáz, a víznívót visszanyomja. Ezen két tényező behatása alatt a víz a kompenzátortérben oly magasságban áll be, melyen az átömlesztő szerv annyi vizet szállít a karbidtartályba, amennyi éppen a gázfogyasztásnak megfelel. Az átömlesztő szerv a találmány tárgyának célszerű foganatosítási alakjánál kanóc, melynek egyik vége a kompenzátor-