79047. lajstromszámú szabadalom • Gyorsfűző, levélrendező, iratfödél

annál jobban fogja körül a csapszeget, minél inkább húzzuk. Ha azonban oldani akarjuk a kapcsolatot, ugy a spirálist esavarulatainak megfelelő értelemben egy kissé elforgathatjuk, úgy hogy megvasta­godik, és ezáltal a kapcsolatot oldja. A csapszeg szabaddá válik és magától csií­szik ki a spirálisból. A mellékelt rajzon az 1. ábrán a találmány oldalnézete, a fedél és fedőléc metszetével, a 2. ábra a találmány felülnézete, elmet­szett felfűzőközegekkel (spirálisokkal), a 3. ábra a kapcsolatot nagyobb léptékben tünteti fel. (a) a fűző- vagy aktafedél, (b) az a (a) fedél azon léce, vagy része, amelyhez a l'elfűzőközegek erősíttetnek. Ezt oly mó­don eszközölhetjük, hogy a (c c) spiráliso­kat a (b) léc (d d) lyukain dugjuk át és egy kis (e) lemezt a spirális utolsó menetei egyikével kötünk össze. Az (e) lemezt biz­tonság okából a (b) lécbe besülyeszthetjük. A spirálisok ily módon a lécből felfelé ki­állanak, amennyiben a léchez támaszkodó1 (e) lemeztalp gyanánt szerepel, (f) a fedő­léc, amelynek (g g) lyukain haladnak át a spirálisok. A fedőléc bordái vezetik a kis (h h) szánokat. A spirálisok a fedélhez erősített alsó (c c) részekből és az (i i) gombokban vég­ződő (cl cl) részekből állanak. A félspirá­lisok egyike a kicsiny (k) pecket hordja, amely a spirális végéhez van forrasztva és amely a másik (cl) félspirálisba elfor­gatás útján bedugható. Ha a (k) pecket a spirálisba belecsavar­juk, még pedig akként, hogy a spirális az elforgatás által egy kissé megvastagodik, úgy abból a hossztengely irányában gya­korolt egyszerű húzással el nem távolít­hatjuk, mivel a húzásnál megvékonyodó spirális mindinkább erősebben szorul a pecekhez. Ha a kapcsolatot oldani akarjuk, úgy ez csak oly módon .történhetik, hogy a, spirálist ismét egy kevéssé elcsavarjuk, hogy megbővüljön, mire a bővülés folytán a (k) pecek szabaddá válik és a kapcsolat oldatott. Az (f) fedősinben a (g g) lyukak mellett, amelyekben a (c) spirálisok foglalnak helyet, (1 1) hasítékok vannak elrendezve, amelyeknek a (g g) lyukakkal ellentétes végeihez (m m) lyukak csatlakoznak, ezek­nek átmérője oly nagy, hogy rajtuk az (i i) gombok áthatolhatnak. Ezen elrende­zésnek az a célja, hogy a fedősint a spirá­lisokról levehessük. A spirálisok (i i) gombjai, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy a fedősin lecsúszását meggátolják, a fedősin (g g) és (m m) lyukaihoz képest úgy vannak méretezve, hogy azi előbbieken át nem mehetnek, míg az utóbbiakon aka­dálytalanul áthatolhatnak. Tehát a fedő­sin (m m) lyukaival a gombok felett át­mehet, másrészt pedig a gombok a (g g) lyukaknál megakasztják. Ezen elrendezésnek az a célja, hogy íve­ket felülről levehessünk, vagy be is soroz­hassunk anélkül, hogy a spirálisok kap­csolatát oldani kellene, amennyiben a fedősint egyszerűen leemeljük. Az ívek berakása igen egyszerűen törté­nik. A (cl cl) félspirálisokat a spirálisnak megfelelő értelemben egy kissé elcsavar­juk, úgy hogy megvastagodik. Ekkor a (k) peckek felszabadulnak és a (cl cl) fél­spirálisokat eltávolíthatjuk. A (c c) fél­spirálisok függélyesen állanak az ívek berakása céljából, tehát az íveket berak­hatjuk, anélkül, hogy a spirálisokat meg kellene fognunk. Kapcsolás céljából a (k k) peckeket csavarás közben beledugjuk a (cl cl) félspirálisokba és a kapcsolat telje­sen biztos. Már most húzhatjuk az (i i) gombokat és a kapcsolat még se fog ki­nyílni. Az ívek kivétele a megfordított sorrendben épen így történik. Az iratrendezőnek lapozás vagy olvasás céljából való kinyitása alkalmával a kis szánok a spirálisoknak annyi szabad he­lyet hagynak, hogy kellő nagyságú hézag keletkezik ahhoz, hogy valamennyi lapot egész terjedelmében áttekinthessük. Az ívek lecsukásánál elegendő, ha gyenge

Next

/
Oldalképek
Tartalom