79044. lajstromszámú szabadalom • Rotációs dugattyús folyadékmótor ill. szivattyú

Megjelent 1922. évi augusztus b.ó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI |gg[ SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79044. szám. Vd/3. OSZTÁLY. Rotációs dugattyús folyadékmótor illetve szivattyú. KRIZKO BOHUS OKL. BÁNYAMÉRNÖK LUPÉNYBAN. A bejelent"s napja 1918 március hó 13-ika. A találmány tárgya rotációs dugattyúst folyadékmótor, mely az eddigi ily gépek­hez hasonlóan tetszőleges nyomófolyadék­kal (vizzel, olajjal stb.) működtethető és — megfordított működtetéssel — szivattyú gyanánt is használható, az eddigi ily gépektől azonhan abban különbözik, hogy aránylag igen egyszerű és olcsó kiképzés, valamint igen kis térszükséglet mellett nagy teljesítményt és igen egyenleted já­rást tesz lehetővé. A találmány lényege mindenekelőtt oly körforgó dugattyutest alkalmazásában van, melynek palástja több, sokszög módjára egymáshoz csatla­kozó, többé-kevésbé öblös vájattal van ki­képezve, mimellett a sokszög csúcsainak megfelelő dugattyuélek a gép köralakú tokjának belső hengerfelületén járnak és a vájatok felületével a dugattyu körül helytálló pontokon elosztott megfelelő slzámii lengethető zárónyelvek működnek együtt, melyeknek lengési körletében illetve a folyadék megfelelő számit kerü­leti bebocsátási helyein a gép tokjának belső hengerfelülete meg van szakítva; ily módon a dugattyuvájatfelületek és a gép tokja között megfelelően vezérelt szeg­mensalakú terek létesülnek, melyek mind­egyikét a zárónyelvek két térre (szivattyú­nál szivó- és nyomótérre) osztják, mimellett az egyik tér periodikus növekedése és a másik tér csökkenése, valamint maga a zárás és nyitás simán, fokozatosan törté­nik, úgy hogy igen egyenletes járást érünk el. A találmány szerinti további megoldá­sok a járás egyenletességének és a teljesít­ménynek fokozását, a folyadék be- és ki­bocsátására való vezetékrendszer igen egyszerű és kompendiózus elrendezését és a forgó dugattyutest előnyös tömítését teszik lehetővé. A mellékelt rajzon a találmány szerinti gép példáké ppeni foganatos! tási alakja van vázlatosan feltüntetve. Az 1. ábra a gép homloknézete és részben függélyes metszete, a tok egyik fedelének elhagyásával. A 2. ábra az 1. ábrára merőleges függé­lyes metszet a dugattyutest nélkül. A 3. ábra a zárónyelv és a tulajdonkép­peni folyadékbebocsátó- illetve kibocsátó­csatornavégek viszonylagos elrendezését mutatja nagyobb léptékben. Az alábbiakban a gépet mótor gyanánt ismertetjük. A lapos hengeralakú (a) öntvénynek (fO és (f») fedelein kiképezett csapágyakban

Next

/
Oldalképek
Tartalom