79042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolás elektromos áramkörökben a feszültségkülömbség ill. az áramerősség önműködő szabályozására

a (+ K, M, W, d, b, K) körben az áram intenzitása növekedik, ami viszont a ger­jesztőgép kapocsfeszültségének növekedé­sét eredményezi, ez pedig egyértelmű a váltakozó áramú gép mágneses mezejének erősebl) gerjedésével, tehát a gép kapocs­feszültsége növekedni fog. Ha, amint ezt most kimutattuk, az (R) transzformátor (1. ábra), az izzítókör ára­mának intenzitását növeli, az primér és szekundér uton okozza a' kathód tempera­túrájának növekedését. Primér uton azál­tal, hogy az izzítókör megnövekedett árama a kathód hőmérsékletét növeli, a megnövekedett kathódhőfok azonzban a gerjesztőkörben az áramerősség növekedé­sét ez pedig. — és itt nyilatkozik meg a szekundér hatás —, a kathód hőfokának további emelkedését vonja maga után, aminek megértésére meg kell gondolnunk, hogy a gerjesztőkör árama is átmegy a kathódon, tehát szintén hozzájárul annak izzásban tartásához. A túlságos hőmérsék­letnövekedést az akadályozza meg, hogy közben a váltakozó áramú gép mind erő­sebben gerjed, ennek folyományaképpen pedig az (E) ellenállás is nő. Amikor tehát a gép kapocsfeszültsége ismét elérte a feltételezett lecsökkenés előtti értékét, a két áramkör egyikében sem uralkodnak ugyanazok a viszonyok, mint a kiindulási helyzetben. Mert akkor, midőn a váltakozó áramú gép kapocsfesziütsége a normális értékét ismét elérte, dacára annak, hogy az (R) transzformátor (e, f, g, h) szekun­dérjében ismét ugyanolyan erős, azonos hőt előidéző áram indukálódik, mint a kiindulási helyzetben, (+ K, m, n, W->, c, k, b, K) izzító körben mégis erősebb árain fog folyni, mert a gerjesztő shuntgép kapocsfeszültsége megnövekedett; ehhez hozzájárul még, 'hogy a kathód izzása azután még annak következtében is köz­vetlenül erősödik, hogy a (+ K, M, WJ, d, b, K) gerjeszjtőkör árama szintén meg­növekedett. A másik lehetséges esetben, midőn a gép kapocsfeszültsége nagyobbodik, az (R) ellenállás is nő, a kathódot izzító áramkör árama ós ezzel a gerjesztő áram erőssége csökken, tehát a shuntdynamo ós ezzel a váltakozó áramú gép feszültsége is kisebb lesz. Ha valamely körben konstans áramerős­ségre kellene szabályoznunk, akkor az (R) tekercs működését az áramerősség változá­sától kellene függővé tennünk. Elvileg ugyanilyen módon dolgozhatunk egyenáramú körökben is, de ekkor a szabá­lyozandó feszültséget vagy áramerősséget is az ellenállás elembe kapcsoljuk közvet­lenül és a transzformátor nélkülözhető. Indításnál a szabályozó nem működik; ezért ugy járunk el, liogy (V) vákuumcső­vel ellenállást kapcsolunk parallel, az izzítókört pedig ugyanekkor megszakítjuk; ha a gép igy felgerjed, akkor először az izzítókört kapcsoljuk be és ezután a paral­lel kapcsolt ellenállást kikapcsolva áz ön­működő szabályozó berendezés többé fel­ügyeletet nem igényel. Az indításnál szük­séges összes kapcsolás egy kapcsolóval el­végezhető lévén, ez semmi komplikációt nem okoz. Szabadalmi igények: 1. Eljárás a feszültségkülömbség, illetve az áramerősség önműködő szabályozá­sára elektromos áramkörökben, azáltal jellemezve, hogy egy vákuumcső izzó­kathódjának a szabályozandó áramtól, illetve feszültségtől függő változó heví­tése által előidézett önműködő ellenál­lás-változásokat a vakuumcsövön át folyó árammal szemben, illetve a vakuumcsövön át folyó áram áram­viszonyainak az említett önműködő ellenállásváltozások által előidézett vál­tozásait tetszőleges, ezen változásokra reagáló elemek közbeiktatásával iámét a szabályozandó áramra, illetve feszült­ségre engedjük visszahatni, miáltal a kivánt szabályozás jön létre. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítására szolgáló kapcsolás oly válta­kozó áramú áramfejlesztők számára, melyeknél a kapocsfeszültség a gerjesz­tőgép gerjesiztőáramának szabályozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom