79029. lajstromszámú szabadalom • Tüzérségi lövedékekkel kapcsolatben alkalmazott mechanikai időzegyujtóknál a futószerkezet szbályozó rugójának javított elrendezése

zásában eszközölt megfelelő intézkedésekkel küszöbölje ki és ezen célból a gépi vizsgálóberendezésekben különböző fajtájú szabályozó rugók, különböző fajtájú gátlószerkezetek és a gátlószerkezet egyes részeinek különböző elrendezései tétettek vizsgálat tárgyává. Ezen vizsgáltok eredménye gyanánt feltaláló arra az eredményre jutott, hogy a gyújtó óraműve a szabályozó rugó javított elrendezésével a lövedék excentricitásától függetleníthető. Első sorban oly javítás jön itt figyelembe, mely a rugónak i billegő tengelyéhez képest való helyzetére vdriat kőzik, ahol is a berendezést olyannak választjuk, hogy nemcsak a billegő maga foglal helyet pontosan a középen, hanem annak szabályozó rugója is absolut pontossággal a billegetőtengely közepén van átvezetve. Másodsorban pedig magának a rugónak szabályozásáról van szó, mely szabályozás a találmány szerint két oldalról symmetrikusan ható szerkezetek utján történik, úgy hogy a billegőrugó szabályozása szempontjából figyelembe jövő része, a billegő tengely mindkét .oldalán mindig egyenlő hosszú marad. Ami az első momentumot illeti, eddigelé egészen természetesen, már külön szerkezetek megtakarítása céljából, a rugó átvezetésére vagy megerősítésére szolgáló lyukat a billegő tengely közepén fúrták át, miáltal azonban a rugó elpeckelésénél a furat egyik oldalára, tehát a tengelyen kívüli helyzetbe jutott. Ettől a hibától az idetartozó konstruktiók egyike sem volt ment, mert nem jutottak arra a megismerésre, hogy a szabályozó szervek központos ágyazásának csekély hiányánál a lövedék legkisebb excentrikus mozgásának is az óramű járásában zavarokat kell előidéznie. Világos megismerésnek az a körülmény is útját állotta, hogy aránylag kis számú lövedék nincs helyesen kiegyensúlyozva, hogy továbbá a lövedék excentricitása esetén is ez és a nem a középen átmenő rugó excentricitása gyakran kölcsönösen kiegyensúlyozza egymást, ' úgy hogy a hibás elrendezés ellenére w óramű rendesen helyesen működött, vak- és robbanás nélküli felcsapódó lövések tehát csak szórványosan léptek fel, de ekkor annál kevésbbé voltak megmagyarázhatók és minden kiküszöbölési kísérlettel szemben dacoltak. Abban tehát, hogy ezen hibák forrása elvi jelentőségében megismertetett, valamiut ezen hibáknak azáltal történő kiküszöbölésében, hogy a billegő rugó lehetőleg pontosan a billegő tengely közepén vezettetik át, áll a találmány leglényegesebb része. A rugónak a találmány szerint pontosan a tengely közepébe való behelyezését már most vagy azáltal érjük el, hogy a lyukat annyival oldalt esően furjuk a billegő tengelybe, amennyire az a benne egyoldalasan elpeckelt rugónak a középtengelybe való hozatalára szükséges, vagy pedig más módon azáltal, hogy a rugót éppen úgy, mint eddig a középen elrendezett furatban mindkét oldalról kúpos peckek vagy más szerkezetek segélyével központos helyzetben tartjuk. Természetes, hogy más foganatosítási alakok is lehetségesek. A második találmányi momentumnak a rugónak a tengelyhez képest symmetrikus módon való szabályozásának az a megismerés képezi alapját, hogy az eddigi, csupán a rugó egyik végén eszközölt szabályozás (a rugó másik végét ugyanis két helytálló pecek rögzíti) Szintén káros hatású és annak is kellett lennie, mivel a billegő tengelyek két oldalán egyenlőtlen hosszú rugódarabok, tapasztalat szerint, a centrifugális erő különböző befolyásolásának vannak alávetve. Ezért a jelen találmány szerint a billegő-rugó hosszában oly szerkezettel sizabályoztatik, mely lehetővé teszi a szabályozásnak mindkét oldalon való foganatosítását oly módon, hogy bármely rezgésszám vagy rugóhossz is állíttassék be, a rugónak a billegő tengely mindkét oldalán szabadon lengő végei állandóan egyenlők maradnák. Kitűnt, hogy a találmány szerint berendezett gyújtók a vizsgáló gépben még 1 mm. excentricitás mellett is oly szabályozási eredményeket szolgáltattak, ami-