79029. lajstromszámú szabadalom • Tüzérségi lövedékekkel kapcsolatben alkalmazott mechanikai időzegyujtóknál a futószerkezet szbályozó rugójának javított elrendezése
Megjelent 1922. évi augusztus b.ó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI W SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79029. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Tüzérségi lövedékekkel kapcsolatban alkalmazott mechanikai időzetgyújtóknál a futószerkezet szabályozó rugójának javított elrendezése. RH ING. JUNGHANS ARTHUR TITKOS KERESKEDELMI TANÁCSOS SCHRAMBERGBEN. A bejelentés napja 1917 május hó 19-ike. Elsőbbsége 1913 október hó 15-ike. Mechanikai időzetgyujtó egyrészt igen pontos szabályozásit és ezzel a szerkezet különös érzékenységét igényli, tekintettel a megkívánt precisióra, másrészt pedig a használat közben fellépő rendkívül erős igénybevételeknek kell ellenállnia, nevezetesen az indító lökésnek elsütésnél és a centrifugális erő behatásainak, a lövedék röptében. Mindkét körülménynek még pedig a nagy érzékenységnek és egyúttal a nagy ellenállóképességnek, kielégítése majdnem legyőzhetelen nehézségekbe ütközik; az utóbbi éveknek aránylag tökéletes szerkezeteinél még ndndig előfordult, hogy a jó lövések sorozotát néhány vak-, vagy robbanás nélkül felcsapódó lövés szakította meg anélkül, hogy ezen hibaforrások kiku tatása sikerült volna. Sok szakember ezen okból egyáltalában kétségbe vonta, vájjon az óraműves mechanikai időzetgyujtók absolut tökéje egyáltalában elérhető-e? Feltaláló már most arra vállalkozott, hogy a mechanikai időzetgyujtónál lehetséges hibákat tervszerűen azáltal állapítsa meg, hogy a gyújtókat általa konstruált gépi kísérleti berendezésekben oly behatásoknak, főleg ugyanakkora erőhatásoknak vesse alá, amilyenek lövéseknél fellépnek, nevezetesen az indító lökés és a centrifugál erő behatásának. Emellett a legpontosabb megfigyelések végeztettek a szabálytalanságok és pontatlanságok tekintetében. Ily módon első sorban megállapíttatott, hogy főleg a lövedéknek a pontatlan kiegyensúlyozás folytán fellépő excentricitása az óraművet rendkívül nagy mértékben befolyásolja. Ezen fontos tény megállapítására eddigelé elméleti xíton nem jutottak, míg a lövés után eszközölt praktikus vizsgálat azért nem vezethetett eredményre, mert az óramű ekkor már mindig deformálva volt. Főleg az tűnt ki, hogy még ha az óramű billegője, a centrifugálisi erő behatásaira való tekintettel, pontosan a lövedék forgástengelyében is fekszik, a billegő ezen központos elrendezése ellenére a lövedék legkisebb excentricitása (pld. milliméterek törtrésze) is elegendő már, az óramű megállásának vagy legalább is a járás késleltetésének előidézésére. Ebből a tudatos megismerésből a feltaláló sízámára az a feladat adódott ki, hogy az óramű zavaró befolyásolásának lehetőségét magában a szerkezet szabályo-