79020. lajstromszámú szabadalom • Gép ültetőlyukak előállítására

á -forgattyú ja közt pontosan fele az ezen első forgattyú és a legközelebbi forgattyú közt lévő távolságnak. Az uj földcsík lyukasz­tásakor tehát a járókereket kell csak abban a keréknyomban járatni, melyet a megelőző földcsík lyukasztásakor a másik kerék visszahagyott. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási példáját tünteti fel vázlatosan. Az 1. ábra a gép oldalnézete, a 2. ábra felülnézete, a 3. ábrái hátulnézete, végiil a 4. és 5. ábra egy részlete, két helyzetben. A (b) járókerekek (a) tengelyével az (al) tengelykapcsoló segélyével lehet összekapcsolni a (c) fogaskereket. Ennek a fogaskeréknek fogkoszoruja nyolc (cl) helyen meg van szakítva. A fogaskerékkel a(d) kis fogaskerék kapcsolódhatok, mely a gép állványában ágyazott (e) forgattyu­tengelyen ül. Ennek a tengelynek (f) for­gattyuihoz (g) kapcsolói-udak vannak kötve, melyekhez viszont a (h) lyukasztó -vagy szurószerszámok vannak csuklósan kapcsolva. Ezek a szerszámok (i) vezeté­kekben járnak, melyek a gép állványán megerősített (k) tartón vannak elrendezve. Az (i) vezetékek és a (h) szerszámokra erősített (ni) lemezek közt (n) spirálrugók vannak elhelyezve. A gép működésének módja a 4. és 5. áb­rán látható. A (b) kerekek forgásakor, az (al) kapcsoló bekapcsolt állapotában, az (a) tengely magával viszi a (c) kereket. A méretek ugy vannak megválasztva, hogy a 4. ábrán rajzolt helyzetben, amikor tehát a (c) kerék a (d) fogaskerékkel még kap­csolódik, utóbbi már kevéssel több, mint 180"-kal el van forgatva eredeti helyzeté­ből, tehát az (f) forgattyúk a (g). kápcsoló­rudak közvetítésével már lefelé mozgatták a (h) lyukasztószerszámokat az (í) vezeté­kekben és ezzel lyukakat szúrtak be a földbe, miközben az (n) spirálrugók meg­feszültek (összeszoríttattak). A (c) fogaskerék egyes fogazott részei­nek valamivel több foga van, mint amennyi a (d) fogaskerék kerületének felerészén van, ugy hogy előbbi utóbbit, Í11. az (e) tengelyt és az (f) forgattyukai: valamivel a (h) szerszámok holtponti hely­zetén, tehát legmélyebb földbeszuróhely­zetén tul lévő helyzetbe viszi (4. ábra), azaz az (a) tengely továbbforgásakor a (c) fogaskerék kerületének legközelebbi siiua (cl) része körül szemközt a (d) fogaskerék­kel, tehát az összeszorított (n) rúgok most érvényre juthatnák és a (h) szerszámok hirtelen kiemelkednek a földből (5. ábra). Ha egyenlővé akarjuk tenni a. (h) szer­számok fel- és lemozgását, akkor olyan (c) fogaskereket használunk, mely köröskörül el van látva fogakkal, tehát a (c) és (d) fogaskerekek folytonosan kapcsolódnak és igy az (n) rugók alkalmazása felesleges. Lehet ugy is megválasztani a berende­zést, hogy (c) és (d) fogaskerekek nem koraiaknak, ugy hogy a (h) szerszámok, mozgásaik különböző részében, különböző sebességekkel mozognak. Lehet á szerszámok és a hozzájuk tar­tozó Itengelyek egésiz tartóállványát fel­csaphatóan elrendezni a gépállványon, ugy hogy a szerszámok nem — használá­sakor azt fel lehet csapni. Lehet beállít­hatóan is kiképezni a szerkezetet, hogy különböző behatolási mélységekre lehessen a szerszámokat beszabályozni. Emellett olyan is lehet a berendezés, hogy a (h) szerszámok (i) függélyes veze­tékükben végbemenő fel-Iemozgásuk köz* ben kis forgó mozgást is végezhessenek tengelyük körül, ami pl. ugy érhető el, hogy az (i) vezetékeket csavaranyák gya­nánt képezzük ki, melyeknek csavarmene­teibe a (h) szerszámok megfelelő nyúl­ványai kapaszkodnak. Vagy lehet egy­szerűen egy-egy csavaros vezetőhornyot kiképezni az (i) vezetékekben, melybe a (h) szerszámok egy-egy kiálló pecke nyúlik be. Szabadalmi igény: Gép ültetőlyukak előállítására a szántó­földben, melynél a szúró- vagy lyukasztó-szerszámok forgattyusten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom