79008. lajstromszámú szabadalom • Boltredőnybiztosító és betörést jelző berendezés

- 2 — közőkar egész hosszában az említett csavaranya, illetőleg ehhez erősített fogasrúd mellé simul. Ha azonban az ajtó redőnyének lehúzása után a ki­rakat redőnyét lefelé húzzuk, ez utóbbi tengeiyén elfordúló rúgóház forgó mozgása az ismertetett átviteli szervek révén az ütközőkart csapja körül, másik végével ki elé, azaz. az ajtóredőny felé for­dítja, úgy hogy mire a kirakatredőnyt egészen le­húztuk, az ütközőkar végével az ajtó redőnyének felső és lefelé hajló széle alákerül és a redőny feltolását megakadályozza. Az; ily módon bezárt helyiségbe bejutni csak úgy lehet, ha előbb a ki­rakat redőnyét teljesen feleresztjük. Ezáltal ugyanis az ütközőkart eredeti helyzetébe elfordí­tottuk, hogy az ajtó redőnyének feltolását már nem akadályozza. A helyiségbe behatolni szán­dékozó tehát az ajtóredőnyt feltolhatja. Mielőtt behatolna a kirakat feleresztett redőnyét szán­dékozik majd lehúzni, minthogy ez feleresztett állapotban az illetéktelen behatolásnak árulója lenne. Ez azonban nem húzható már le. Ugyanis a feleresztett ajtóredőny felső részében felgcn­gyölődve a kirakatredőny lefelé húzásával járó ütközőkar kifelé fordulása éppen a fclgöngyölő­dött ajtóredőny miatt nem lehetséges s így a kirakat redőnye, minthogy az belülről le .nem húzható, feleresztett helyzetben marad. A beren­dezés ezenfelül még fény- vagy hangjelzésre szol­gáló elektromos jelzőberendezéssel is kombinál­ható, illetőleg felszerelhető, hogy az ajtó redő­nyét és az ütközőkart egy olyan áramkörbe be­kapcsoljuk, amelybe a biztosítandó helyiségen kívül esetleg belül is, vagy a hozzátartozó lakás­ban egy izzólámpa vagy hangjelző vagy mind­kettő van iktatva. E berendezést készíthetjük úgy, hogy az ajtóredőny szándékolt feltolásánál a redőny felső széle az ütközőkarhoz érve, zárja az áramkört, de úgy is, hogy az ütközőkar a kira­katredőny feleresztésekor bekövetkező elfordu­lása közben az áramkörbe kapcsolt alkalmas ve­zetőn csúszik és így záródik az áramkör. A mellékelt rajzon a találmánybeli berendezés egy példaképen vett foganatosítási alakja van fel­tüntetve és pedig az 1. ábra a redőnyök szekrényeiben elhelyezett berendezés hátulnézetét, a 2. ábra felülnézetét szemlélteti: mimellett felté­teleztük, hogy a redőnyök le vannak húzva, vagyis a helyiség zárva. 3. áhra az 1. ábra A—B vonala mentén képzelt síkkal való metszetben a redőnytengely rúgó­házának forgó mozgását közvetítő fogaskerék­rendszert láttatja. 4. ábra az 1. ábra C—D vonala szerinti síkkal képzelt metszet, a csavarmenetes tengelyt körül­vevő és vezetékben elcsúszható anya, valamint az ehhez erősített fogasrúdba kapcsolódó ütközőkar szemléltetésére; az 5. ábra a 4. ábrán feltüntetett részlet felülnézete. Mint a legegyszerűbb esetben egymás mellett lévő egy ajtó és egy kirakat, ablak felső szekré­nyében, az. 1. és 2. ábrán bal oldalon az ajtót, jobb oldalon a kirakati ablakot képzelve, a kira­kat felső szekrényében lévő tengely baloldali rúgóházához az (1) hüvely csatlakozik, amely a rúgóház forgásában részt vesz. Ezen (1) hüvely baloldalán van, azzal szilárd összefüggésben, a (2) fogaskerék megerősítve, amely a rúgóház for­gását a (3) és (4) kerekek közvetítésével az (5) fogaskeréknek adja át. A (2, 3 és 4) fogaskerekek tengelyei egy közös (6) állványban nyernek ágya­zást, míg az (5) kerék tengelye a (6) állványon eltolhatóan beállítható (7) állványban van ágyazva. Az (5) kerék tengelye balfelé az ajtóredőny szekrényében folytatódik és vége lapos és bal­menetü csavarmenetekkel van ellátva. E csavar­menetes részt a (8) állvány foglalatszerű (9) ve­zetékében elcsúszható és célszerűen négyszög­keresztmetszetű (10) csavaranya veszi körül. A (10) csavaranyához van erősítve vagy azzal egy, darabból kiképezve a (11) fogasrúd, amelybe a (8) állvány kinyúló (12) részében megerősített függő­leges (13) csap körül elfordulható (14) ütközőkar fogas ívként alakított (15) fejrésze kapcsolódik. A rajzon feltüntetett helyzetben, a redőnyöket le­húzva képzelve, az ajtóredőny feleresztését (14) ütközőkar megakadályozza, amint ez a 4. ábrá­ból kitűnik. A kirakatot védő redőny felereszlésé­nél a (14) ütközőkar elfordul, mire az ajtóredőny feleresztése is lehetővé válik, viszont a kirakat redőnye akkor le nem- húzható, amint ez fentebb már részletesen elő volt adva. Elektromos jelző­berendezéssel való kapcsolatban az áramot egy­felől a (44) karhoz, másfelől az ajtó redőnyéhez és pedig ez utóbbihoz csatlakozó rúgóházak ten­gelyének egyik csapjához vezetjük. Magától értetődik, hogy kettőnél több nyílású helyiség bejáratát csakis valamennyi kirakati nyílás redőnyeinek előzetes feleresztése után lehet feltolni. Ha az ajtó egyik szélső nyílásban van elrendezve, akkor a kirakati nyílások egy­mást reteszelő redőnyei feleresztése után tolható fel az ajtó redőnye, ha pedig az ajtó valamelyik közbenső nyílásban foglal helyet akkor a tőle jobbra és balra álló kirakati redőnyök jobbról és balról, tehát kétszeresen tartják elreteszelve és csak ezek feloldása után bocsátható fel az ajtó­redőny. Az ajtótól jabbra vagy balra, avagy jobbra és balra csatlakozó több nyílás megléte esetén az előbb említett egymásután következő reteszelés helyett esetenként tetszőlegesen (titkosan) meg­választható sorrendben is berendezhető a köl­csönös reteszelő kapcsolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom