78999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának szárítására

külső rétegeknek előszárítása után a fának elengedő rugalmassága van arra, hogy a nedvességnek gyors eltávozásánál sem szakadjanak el a külső rétegek. Ez a fokozatos szárítás azonban nem lehetséges, ha hőforrás gyanánt gőzt vagy forró levegőt használunk. Emellett még alkalmazásának esetében a hőnek szabályozása nem lehetséges, mert a gőznek nincs alkalmazkodó képessége, mely a víznél, amelyet a kívánt hatások között tetszőlegesen melegíthetünk, minden további nehézség nélkül adva van; ezenkívül a 100° C hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékletű gőz a fát okvetlenül megtámadja. A forró levegőnek eredményes alkalmalzását az a körülmény akadályozza, hogy a levegőt nagy tömegben kell bevezetni, amikor is légritkításnak (légalnyomásnak) alkalmazása ki van zárva. Különösen utalnunk kell azon tényre, hogy a gőznek vagy a forró levegőnek alkalmazása, tekintettel a fűtőanyagban való nagyobb fogyasztásra, gazdasági szempontból a meleg víznek alkalmazásával szemben hátrányos. A meleg vízzel törénő melegítésnél • ugyanis csak annyi kalóriát használunk el, amennyi a fának szárításához szükséges, miáltal fűtőanyagban pazarlás nem lép fel. Ez a gazdasági szempont a mai viszonyok mellett különösen fontos. A találmány szerint már most akként járunk el, hogy a szárítandó fát oly csőrendszerből álló fűtőtest sugárzásának tesszük ki, melyen meleg vizet folyatunk át. Ily elrendezés mellett a szándékolt hőszabályozás minden nehézség nélkül elérhető. A szárítást még azáltal is gyorsíthatjuk, hogy azt légritkítás mellett végezzük, hogy a fa belsejében a gőzfeszültséget csökkentsük, minek következtében a nedvesség a lehető legcsekélyebb erőszakossággal távolítható el. A légritkításnak ezen célra való felhasználása magában véve ismeretes. Hogy azonban eizen felételeknek fontosságát a jelen célra mily kevésöé ismerték fel, kitűnik abból a körülményből, hogy a fának szárítására légtúlnyomás alkalmazását is ajánlották. Végül még kitűnt, hogy bizonyos eseteikbein előnyös a szárítást kiis hőfokoknál történő bevezletése után időközönként megszakítani és a nedvességnek eltávolítását a belső rétegekből magasabb hőfokoknál csak később keresztülvinni. Bebizonyosodott, hogy ekkor nemcsak hogy káros hatások nem állanak elő, hanem hogy a fának belső és külső rétegei között fiesziültségkiegyenlítés következik bte, mely csak előnyös lehet. Szabadalmi idény: Eljárás fának szárítására, jellemezve azáltal, hogy a fát minden oldalról és lehetőleg kis távolságból egyenletesen besugározzuk, amikor is hőforrás gyanánt meleg vizet használunk, hogy a hőt 30—90° C hőmérsékletig fokozatosan emeljük és hogy a szárítást légritkított térben hajtjuk végre. Pallas nyomda Budapesten.