78999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának szárítására

külső rétegeknek előszárítása után a fá­nak elengedő rugalmassága van arra, hogy a nedvességnek gyors eltávozásá­nál sem szakadjanak el a külső rétegek. Ez a fokozatos szárítás azonban nem lehetséges, ha hőforrás gyanánt gőzt vagy forró levegőt használunk. Emellett még alkalmazásának esetében a hőnek szabályozása nem lehetséges, mert a gőz­nek nincs alkalmazkodó képessége, mely a víznél, amelyet a kívánt hatások között tetszőlegesen melegíthetünk, minden to­vábbi nehézség nélkül adva van; ezen­kívül a 100° C hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékletű gőz a fát okvetlenül meg­támadja. A forró levegőnek eredményes alkalmalzását az a körülmény aka­dályozza, hogy a levegőt nagy tömegben kell bevezetni, amikor is légritkításnak (légalnyomásnak) alkalmazása ki van zárva. Különösen utalnunk kell azon tényre, hogy a gőznek vagy a forró levegőnek alkalmazása, tekintettel a fűtőanyagban való nagyobb fogyasztásra, gazdasági szempontból a meleg víznek alkalmazá­sával szemben hátrányos. A meleg víz­zel törénő melegítésnél • ugyanis csak annyi kalóriát használunk el, amennyi a fának szárításához szükséges, miáltal fűtőanyagban pazarlás nem lép fel. Ez a gazdasági szempont a mai viszonyok mellett különösen fontos. A találmány szerint már most akként járunk el, hogy a szárítandó fát oly cső­rendszerből álló fűtőtest sugárzásának tesszük ki, melyen meleg vizet folya­tunk át. Ily elrendezés mellett a szán­dékolt hőszabályozás minden nehézség nélkül elérhető. A szárítást még azáltal is gyorsíthat­juk, hogy azt légritkítás mellett végez­zük, hogy a fa belsejében a gőzfeszült­séget csökkentsük, minek következtében a nedvesség a lehető legcsekélyebb erő­szakossággal távolítható el. A légritkí­tásnak ezen célra való felhasználása magában véve ismeretes. Hogy azonban eizen felételeknek fon­tosságát a jelen célra mily kevésöé is­merték fel, kitűnik abból a körülmény­ből, hogy a fának szárítására légtúl­nyomás alkalmazását is ajánlották. Végül még kitűnt, hogy bizonyos ese­teikbein előnyös a szárítást kiis hőfokok­nál történő bevezletése után időközön­ként megszakítani és a nedvességnek eltávolítását a belső rétegekből magasabb hőfokoknál csak később keresztülvinni. Bebizonyosodott, hogy ekkor nemcsak hogy káros hatások nem állanak elő, ha­nem hogy a fának belső és külső réte­gei között fiesziültségkiegyenlítés követ­kezik bte, mely csak előnyös lehet. Szabadalmi idény: Eljárás fának szárítására, jellemezve azáltal, hogy a fát minden oldalról és lehetőleg kis távolságból egyenle­tesen besugározzuk, amikor is hőfor­rás gyanánt meleg vizet használunk, hogy a hőt 30—90° C hőmérsékletig fokozatosan emeljük és hogy a szárí­tást légritkított térben hajtjuk végre. Pallas nyomda Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom