78922. lajstromszámú szabadalom • Kemence főleg fémek olvasztására

ellen állásrudak varinak egy sorban közel egymáshoz párhuzamosan elrendezve, úgy hogy hosszan nyújtott lapos ellen­állásrostély keletkezik, amely az olvasz­tandó anyagot egész hosszában sugárzó hője által egyenletesen nagy hőfokra he­víti. Az ellenállásrudak a kemencébe sza­badon moízigathatóan vannak befiíg­gesztve és a kemencefal (16) nyílásain lépnek a szabadba, úgy hogy a létesülő hőváltozásoknak megfelelően kitágulhat­nak és összehúzódhatnak. A kemence billenthetősége folyt'ín nem csak a kemence töltését lehet az ol­vasztás után kényelmesen a (8) nyíláson át kiüríteni, hanem olvasztás közben a kemencének ferde helyzetbe való beállí­tásával a (10) fűtőosztály és a (11) fém­fürdő felülete közötti távolságot is meg­változtathatjuk és ezzel alz olvasztandó anyagot szükség szerint helyenként erő­sebb vagy gyengébb hevítésnek vethet­jük alá. A rajz 3. ábráján feltüntetett kiviteli alakban kétsoros (10) fütőosztály vm a (11) adag felett bizonyos távolságban fölfüggesztve, amely közepén a (13) töl­tőgarat által van megszakítva. A töltő­garat ezen elrendezése folytán elérjük, hogy az olvasztandó anyag b3.öltése köbben a (13) tölcsér két oldalán elrende­zett (10) fűtőrostély által jói előmelegít­tetik. Hogy az olvasztás közben képződő fém- és egyéb gőzöket a kemencefal (16) nyílásaitól, amelyeken az ellenállá sru­dak kilépnek, távoltartsuk és b\gy a (10) fűtőrudak mozgékonysága ne szen­vedjen a képződő gőzöknek a (16) nyílá­sokban való kondenzálódása által, a ke­mence terét a (11) adag fölött gyenge vákuum alatt tartjuk. A 3. ábrán e cél­ból a fedéltéglában e (14) szellőzőnyílás van kiképezve, mely a fém és egyéb gő­zöknek a (13) tölcséren való lassíí ki­áramlását teszi lehetővé. A gőzöket te­hát a kemencefal (15) nyílásaitól távol­tartjuk. A 4. ábrán föltüntetett kiviteli példá­ban a (11) fémfürdő fölött bizonyos tá­volságban a kétsoros (10) ellenállásros­tély van elrendezve. A kemence itt még egy a tulaj donképeni olvasztótér felett levő külön (12) előmelegítőtérrel van el­látva, melyet alulról a kétsoros (10) f'ü­tőrúdirostély hevít. Az olvasztótér felett képződő gőzök ennél a kivitelnél vagy a (17) összekötőtölcséren, vagy pedig a (15) oldalnyílásokon a (12) előmelegítő­kamarába és innen a fedőtégla (14) szel lőzőnyílásán át a szabadba távoznak. Az 5. ábrán feltüntetett kemencénél a (10) fűtőrudak a billenés tengelyére me­rőlegesen fekslztenek. A (13) töltőgarat ebben az esetben oldalt van elrendezve, ennél az elrendezésnél azonban az ol­vasztandó anyag előmelegítése nem olyan jó, mint a 3. és 4. ábrának megfe­lelő berendezéseknél, ahol az anyagot az olvasztótérbe vezető (13), illetve (17) töl­csér a fűtőrúdrostélyt közepén áttöri, úgy hogy az anyag mindkét oldaláról a fűtőrostély hősugárzása által hevíítetik. A Szellőztetés, illetve a képződő' gőzök elvezetése az 5. ábra szerint vagy az ol­dalt elrendezett (13) tölcséren és a felső (14) nyíláson, vagy egy külön, a fűtőrúd­rostély felett az olvasztótérbe torkolló (.18) sellőzőcsövön át megy végbe. Az 5. ábrán látható kemence a (.19) kere­kekre van ágyazva és gördíthető. A (19) kerekek a kemence (4)1 billenőtengelye körül forgatható. A szellőzőnyílásokat mindegyik foga­natbsítási alaknál célszerűen beállítha­tóan képezlzük ki, hogy a kemencében lé­tesülő vákuumot szabályozhassuk és ezen nyílásokat, főleg az olvasztás utolsó szakában egész kicsire állíthassuk. A szellőzőnyílások beállítása ismert módon pl. állítólapokkal, állítótolattyúkkal stb. érhető el. Az ellenállásrudakhak kerek, szegle­tes vagy más keresztmetslztetük1 is lehet. Párhuzamos fekvésük! helyett pl. suga­rasan is állhatnak, vagy koncentrikusan

Next

/
Oldalképek
Tartalom