78912. lajstromszámú szabadalom • Szalagsajtó

mennyien egymáshoz feküdhetnek, mely célra a (12) felületek is hengerfelületek­ként vannak kiképezve, melyeknek ten­gelyei a (8) csapok tengelyeivel esnek össze. Mindegyik (9) szárny egyik (9) csap­ján egy, azon a (13) karmantyn segélyé­vel megerősített (14) emelő ül, melynek szabad vége (15) csúszócsigát hord. Egy (16) állcányban (17) gyűrűs horonyveze­ték van kiképezve, melynek alakja az 1. ábrából látható. Ebben a (17) vezetékben vezetődik valamennyi (14) emelő (15) csúszócsigája. Mindegyik (14) emelő egy­másután az 1. ábrán feltüntetett helyzetet foglalja el, mely helyzeteknek a (9) szár­nyaknak a 2. ábrán látható helyzetei fe­lelnek meg. A (7) oldaltárcsákho'Z közvetlenül csat­lakozik egyrészt a (18) béöntő tölcsér, melynek alsó nyílása, kb. 135°-n kerületi szögben, a (9) szárnyak mozgási pályá­jához csatlakozik, másrészt pedig a (19) kieresztőesatorna, melynek belső nyilasa szintén kb. 135°-u kerületi szögben csat­lakozik ugyancsak a (19) szárnyak moizr­gási pályájához. A sajtolandó anyag be­surolására (20) lesurolókés szolgál, míg (21) a (18) beöntőtölcsért a (19) ki­eresztőcsatornával összekötő körívalakú tokfalat jelöli. A leírt készülék munka- és működési módja már most ez: A (18) beöntőtölcsér­ben foglalt sajtolandó anyag, pl. plaszti­kus agyag, a (22, 23, 24) üvegekbe jut, melyek a szomszédos (9) szárnyak közt képződnek, amikor ezek a (18) beöntőtöl­csér alsó nyílása előtt tovamozognak. A (17) gyűrűs horonyvezeték már most úgy van alakítva, hogv a (9) szárnyak, a (3) tengellyel az (A) nyíl irányában végbe­menő forgómozgásuk közben, mihelyt az említett nyílás előtt elhaladnak, az (I) helyzetből egymásután a (II, III és IV) helyzetbe lengenek ki, úgy hogy a sugár­irányához folytonosan közeledő helyzetet foglalnak el és ezzel a sajtolandó anyag felvételére szolgáló, a (9) szárnyak közt keletkező üregek folytonosain nagyobbod­nak. Eszerint tehát a (23) üreg nagyobb, mint a (22) üreg és a (24) üreg ismét na­gyobb, mint a (23) üreg. A (3) tengely továbbforgásakor minde­nekelőtt a (24) üregben foglalt sajtolandó anyag kerül a (19) kieresztőesatorna belső nyílásához. A (17) horonyvezeték alakja most azt idézi elő, hogv a (19) ki­eresztőesatorna előtt elhaladó (9) szár­nyak a (25, 26, 27) üregeket folytonosan kisebbítik, miután a (9) szárnyak, mi­helyt a kilépőnyíláshoz jutnak és ez előtt elhaladnak, megközelítőleg sugárirányú (IV) helyzetükből folytonosan a tangen­ciális helyzethez közeledő helyzetbe men­nek át. Ennek folytán a sajtolandó anyag folytonosan összesajtolódik és a kilépő­nyílásba kitolódik. A (9) szárnyak, kilengetésük közben, egymáson csúsznak és a szomszédos szár­nyak egymást folytonosan érintik, ami­dőn a kilépőnyílás előtt elhaladnak, úgy hogy a köztük képződött üregek befelé folytonosan elzáratnak. Az ismert, úgynevezett csigahajtókkal szemben a most ismertetett szalagsajtó az igen jelentékeny üzem erőmegtakarítás előnyével bír, minhogy a csigasajtónál a munka jó részét a súrlódási veszteségek felemésztik. A leírt szalagsajtó hatásfoka tehát nagyobb, mint az ismert csiga­sajtóké. Szabadalmi igényeli. 1. Szalagsajtó a sajtolandó anyag beveze­tésére szolgáló beöntőnyílással, a saj­tolt szalag kivezetésére szolgáló ki­lépőnyílással és néhány mozgatott saj­tolószerwel, azáltal jellemezve, hogy ezek a saj tolószervek úgy vannak ki­képezve és úgy mozgattatnak tova az említett nyílások előtt, hogy a sajto­landó anyag felvételére szolgáló üre­gek képződnek, melyek a beöntőnyílás előtt való elhaladásuk közben, folyto­san nagyobbodnak és ezen nyílás el­hagyása után, a kilépőnyílás előtt való

Next

/
Oldalképek
Tartalom