78882. lajstromszámú szabadalom • Maróalkáliákból vagy másefélékből való betététek légzőkészülékek és másefélék levegőujítói számára

5 amelynél a (b) massza nagyobbított felülettel az (a) huzal köré van öntve. Az A—B vonal szerinti keresztmetszet és a nézet a felületnek a befüződések útján való nagyobbítását tünteti fel. A 2. ábrában a (c) drótszita köré öntött (b) masszát mutat, amelynél szintén a jelzett vagy más tetszésszerinti alakítással nagy felületet létesítünk. A 3. ábra szerinti elrendezésnél a (b) újítómasszából simára öntött lap alsó végén bemart barázdák által nagyobb felülettel van ellátva ós támadóképessé téve, míg a 4. ábra szerinti berendezésnél a (c) drótháló fölé öntött (b) massza azáltal van támadóképessé, illetve érdessé téve, hogy alsó felén hajlítás útján egy gyenge hullámforma fölött több törési repedést kapott, anélkül, hogy az összetartás megszűnt volna. Az 5. és 6. ábra szerint az újító massza (a) huzal köré van öntve. A rátapadó masszát titólagosan pl. kefék, marók vagy máseffélék segélyével érdesaé tesszük és bevágások vagy hornyolások segélyével egyes (d) szemcsékre osztjuk, lígy hogy mintegy szemcsékből való gyöngyfüzért képez. Ezen szemcseképződés továbbá igen egyszerűen, foganatosítható a tartóhuzalnak hullámvonalán való hajlítása útján, mimellett a. massza eltörik, anélkül azonban, hogy a huzalról teljesen leválnék (6. ábra). Az, hogy egyes részecskék leesnek, nem árt semmit sem, mert ezek a részecskék újabb öntésre felhasználhatók. Ha az öntött massza hordozója gyanánt fonadék, pl. drótszita szolgál, akkor az érdesítés vagy szemcseképzés a felületnek rovátkolása és marása vagy másefféle útján és a massza törése által eszközölhető. A hullámalakba való hajlítás különösen célszerű, mert a hullámvölgyek és hullámhegyek összeköttetésben a betéteknek ismert módon elrendezett közbeeső falaival minden további nélkül szabad útat engednek a levegőkeringés számára. A 7. ábrában pl. az (a) drótszita, amely itt tágabbra van, mint a 4. ábra szerinti elrendezésnél, erős hullámalakba hajlítva, úgy hogy az újító massza hálóra tapadó szemcsék alakját veszi fel. A betétnek külső falai (e)-vel, a közbeeső falak (f)-el vannak jelölve. A megmaradó szabad tér az (e) és (f) falak között képezi a levegő útja számára rendelkezésre álló keresztmetszetet. A keletkező lúg szempontjából célszerű, a betét elrendezése szerint, a huzalokat, zsinórokat, fonadékokat vagy szöveteket, amelyek az újító masszákat hordják, egészen vagy részben felszívó anyagból készíteni. Lehet továbbá az öntési masszába két szövetet bele önteni, pl. az egyiket huzalból, az egésznek hordozója gyanánt, a másikat pedig felszívóképes anyagból. Ebben az esetben célszerű, ha nem helyezzük mind a két szövetet középre, hanem az egyiket az egyik felület közelében, a másodikat pedig a másik felület közelében rendezzük el. Szabadalmi igények: 1. Maróalkaliákból vagy máseffélékből álló betétek légzőkészülékek, levegőtisztítóberendezések és máseffélék levegőújítói számára, jellemezve azáltal, hogy a betét nagyított felülettel huzalok, zsinórok, fonadékok vagy szövetek köré van öntve. 2. Az 1. igény szerinti be tét'íoganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a huzalok, zsinórok, fonadékok vagy szövetek, amelyek a massza hordozói gyanánt szolgálnak, egészben vagy részben felszívóképes anyagból állanak. 3. Az 1. vagy 2. igény szerinti betét íoganatosítási alakja, jellemezve az újító maszszának érdes felülete: által. 4. Lemezalakú betét a 3. igény szerint, jellemezve azáltal, hogy az érdesítést marók, kefék vagy máseffélék segélyével végezzük. 5. Lemezalakú betét a 3. igény szerint, jellemezve azáltal, hogy az érdesítés könnyű hajlítás útján történik akképen, hogy az egy drótháló fölé öntött lapban törési repedések keletkeznek.