78874. lajstromszámú szabadalom • Csőtörőberendezés tengeriarató-gépekhez

aratógép ismert módon levágja és a (C) kötözőszerkezet segélyével kévékké egyesíti. Az (A) tengeri csőtörő berendezésnek a haladás irányában elől fekvő részén az (1, 2) terelőfelületek vagy terelőókek vannak elrendezve, melyeknek vázát gúlaafekban összeerősített rudak alkotják. Ezen terelőfelületek a talaj felett bizonyos magasságban elrendezett, széthajtó csúcsokban végződnek, a gép haladási irányával ellentétes irányban egymáshoz közelednek és a gép haladási irányával tompa szöget zárnak be. A terelőfelületek közötti legszűkebb részben a (2) lap van elrendezve, melynek: a menetirányban dlől fekvő (3a) éle oldalt ki van hajlítva. A (3) lap ezenkívül az ívelt (6) karral vagy karokkal van ellátva, melyeknek szabad vége az (1) terelőfelület belsejébe nyúlik, Ugv a (3ai) él kihajlítása, mint az ívelt (6) karok a terelőfelületek közé kerülő tengeriszárnak a (3) lap élén való fennakadását küszöbölik ki. A (3) lap a (4) orsó segélyével aiz. (1) terelőfelülethez oly módon van hozzáerősítve, hogy a mindenkori tengeriszár vastagságának megfelelően az (5) rúgó hatásával szemben elmozdulhasson. A (3) lappal szemben a berendezés vázában ágyazott (7, 7, 8, 8) lánckerekeken a végnélküli (9) lánc van vezetve (2., 3. és 5. ábra). A (9) lánc vezetésének módja és a lánc mozgásirányát jelző nyilak az 5. ábrán láthatók. A (8) lánckerekek beállíthatók ós a (9) lánc feszítésére, illetve a fel- és lefelé haladó láncszakasz közötti köz szabályozására szolgálnak. A (9) lánc elemei közé egyenlő távolságokban az alsó részükben láncszemalakban kiképezett kések vannak iktatva. A fölfelé haladó láncszakaszra erősített (10) kések a gép előrehaladása alatt a tengeriszárat végig simítják és a (3) lap felé nyomják, a vastag tengeriesőnél nagyobb ellentállásra találnak, azt helyzetétől függetlenül kihajlítják és a lefelé haladó láncszakasz kései alá nyomják, melyek a ten§ -gericsövet letörik vagy lenyírják. A szabaddá vált tengericső az 1. ábrán vázlatosan jelölt (I)) tartályba esik, míg a tengericsőtől megfosztott szár a tovahaladó gép (B) részének vágókései közé kerül, melyek azt lenyírják. A tengericsőtörő berendezés oly módon lehet kiképezve, hogy egyszerre két vagy adott esetben csak egy szársor fölött halad el. Az első eisetben három terelőfelület kerül alkalmazásba, melyek közül a két szélső egymás tükörképét alkotja. Ha a tengeri nincsen sorba ültetve, úgy a terelőfelületek kézzel beállítható kormányszerkezet segélyével a mindenkori szárhelyzetnek megfelelően oldalirányban eltolhatók. A (9) lánc és a (10) kések célszerűen a (2) terelőrész (11) terében vannak elhelyezve. A (10) kések adott esetben a (9) láncon kieserélhetően lehetnek elrendezve. Szabadalmi igényeli: 1. Csőtörőberendezés tengeriaratógépekhez, jellemezve az aratógép mellső részén közvetlenül a vágókések előtt elrendezett terelőfelületek és ezen terelőfelületek közötti legszűkebb részben mozgó végnélküli láncra erősített, a tengeri cső letörését, illetve lenyirását létesítő kések által. 2. Az 1. igényben védett tengeriesőtörőberendezés foganatosítás! alakja, jellemezve a terelőfelületek közötti legszűkebb részben rúgóhatással szemben elmozgatható, a mindenkori tenger iszárvasitagságnak megfelelően önműködően beálló szorítólap által. 3. Az 1. és 2. igényben védett tengericsőtörőberendezés foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy a, végnélküli láncnak a szorítólaphoz közelebb fekvő, fölfelé haladó szakasza és annak távolabb fekvő, lefelé haladó szakasza közvetlenül egymás mellett ós a szoirítólappal párhuzamosan van elrendezve oly célból, hogy a láncra