78869. lajstromszámú szabadalom • Üreges fal

eddig ismeretes hasonló célú szerkezetekhez ké­pest az új fal könnyűsége, szilárdsága s olcsó élő­állíthatósága által tűnik ki. A találmány másik részét egy fafed-élszerk öze­tekhez hasonlatos kőfedélszerkezet képezi, mely lényegileg egymással párhuzamosan elrendezett ívelt bordákból s az erre felfekvő héjazatból áll. A 12. és 14. ábra értelmében a fedélszerkezet teherhordó része a helytálló vagy célszerűen el­tolható alakmintán a boltívek módjára egyes kö­vekből falazott párhuzamos (15) bordákból áll, melyek biztonsága esetleg a furataikba vagy vá­jataikba helyezett s habarccsal bekötött (16) vas­betétekkel fokozható. A bordák külső éleire fek­szenek fel a hornyoltán egymásba fogó (17) héjazó lapok, melyek közé ugyancsak lehet (18) vasbeté­teket helyezni. Ezen héjazó lapokat célszerűen szegezhető betonanyagból (pl. fagyapotbetonból) készíthetjük, úgy hogy a tetőfedőlemezt vagy a lécezést közvetlenül a héjazatra szegezhetjük fel. Lécezés alkalmazása esetén azonban a (17) héjazó lapokat magukkal a (15) bordák megfelelő hor­nyaiba erősített lécekkel s az ezekre erősített fedőanyaggal (zsindely, pala stb.) pótolhatjuk, minthogy ez is kellő merevséget kölcsönöz a fedél­szerkezetnek. Ha a padlást lakás vagy raktár céljaira hasz­nosítani akarjuk, ajánlatos a külső héjazaton kí­vül a 15. ábrabeli két foganatosítási példa ériel­mében a bordák belső szélei közé belső (19) bur­koló fcípokat helyezni, mely célból a bordák belső szélét (20) horonnyal vagy T-alakú (21) talppal láthatjuk el, úgy hogy a (19) belső burkolólapok a bordák között rögzítve, a fedélszerkezetet foko­zott mérvben merevítik s a bordák közötl zárt légteret határolnak el. Szabadalmi igényeli: 1. Üreges fal alakkövekből, jellemezve, azáltal, hogy az egymásfölötti kősorokban váltakozón a fal egyik oldalát (L) alaprajzú, egyik lap­jukkal a falsíkra merőlegesen álló alakkövek, másik oldalát pedig függélyes éleikkel hornyo­sa,n egymásbaíogó '.sík Jlapok alkotják. 2. Az 1. alatti fal foganatosítási alakja, jellemez­azáltal, hogy az (L) alakköveknek a falsíkra merőlegesen álló szárai a szembenálló sík lapok belső felületéhez illeszkednek. 3. Az 1. alatti fal foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az (L) alakköveknek a falsíkra merőlegesen álló szárai a fal egész vastagsá­gán keresztül nyúlnak s két-két ily szár sza­bad szélei közé a sík lapok hornyosan illesz­kednek. 4. Az 1—3. alatti fal foganatosítási alakja, jelle­mezve azáltal, hogy minden sorban fél és egész hosszúságú (L) alakkövek és sík lapok válta­kozva vannak elrendezve. 5. Az 1—4. alatti fal foganatosítási alakja, jelle­mezve az (L) alakkövek és a velük szemben álló sík lapok egymás felé forduló felületeinek párhuzamos hornyaiba tolt, a falsíkra merő­leges kötőlapok által. 6. Boltíves fedélszerkezet, jellemezve egymással párhuzamosan elrendezett, egyse kövekből fa­lazott ívbordák s ezeken nyugvó sík burkoló­lapok által. 7. A 6. alatli fedélszerkezet foganatosítási alakja, jellemezve az ívbordák belső szélei közé illesz­tett belső burkolólapok által. (1 rajzlap melléklettel.) l'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom