78853. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha

Megjelent li)22. évi május Iió 14-én. MAGYAR KIRÁLYI |gSg| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78853. szóm. II h. OSZTÁLYCserépkályha. BORY JENÓ MŰÉPÍTÉSZ, KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLAI TANÁR BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 március hó 17-ike. A használatos csempékből agyagbéléssel felépített cserépkályhák csak nehezen volnának annyira tagoltan építhetők, amint ez a kályha melegének a szobalevegővel való jó közlése céljából felette kívánatos volna. A szokásos vaskos hasábalyk kifelé aránylag csak kicsiny érintkezési felületet nyújt, belsejében pedig a huzamcsatornák felületük nagy részén egymással érintkeznek és így a szoba levegője helyett a kályha belsejébe zárt közfalakat fűtik. A találmány lehetővé teszi, hogy egyszerű módon erősen tagolt szerkezetű cserépkályhákat építsünk. Ezt elsősorban avval érjük el, hogy a Cserépkályha testébe a szokásos módon épített részek közé új szerkezeti elemként előnyösen kerámiái anyagból készült csöveket iktatunk be olyképen, hogy ezek egyes huzamcsatornákat alkotnak, amelyek minden oldalról szabadon érintkeznek a szobalevegővel. Ezekből a csövekből öszszehasonlíthatatlanul egyszerűbben, könnyebben és olcsóbban állíthatunk össze bárminő huzamcsatorna-rendszert, akármilyen úton akarjuk a füstgázokat melegük jobb kihasználása végett vezetni. Ezenkívül a huzamcsatornaként beépített csövek a kályha szerkezetét, ill. a huzamok menetét is igen áttekinthetővé teszik, ami javítás és tisztítás szempontjából fontos. Az is ügyelemreméltó, hogy a csöveknek oszlopszerű alkalmazásával megkapó, kályháknál egészen újszerű architektonikus hatást érünk el. További széttagolás, ill. a meleg jobb és gyorsabb közlése céljából a tűzteret is kiszabadíthatjuk eddigi, teljesen körülfalazott helyzetéből olyképen, hogy oldalain a szobalcvegő átjárta huzamokat iktatunk be a kályha alsó részébe és az utóbbira úgy építjük rá a kályha testét, hogy a tűztér felül szabad maradjon. Ez esetben a tűzteret felül főzőlappal fedhetjük le úgy, hogy a kályha főzésre is használható, míg az oldalsó Jevegőhuzamok ajtóval elzárva sütők gyanánt is hasznosíthatók. A találmány tárgyának foganatosítási példáját feltüntető mellékelt rajzon az 1. ábra a kályha elülnézete, a 2. ábra annak függőleges metszete az 1. ábra G—H vonalában, a 3. ábra szintén függőleges metszet a 4. ábra E—F vonala szerint, a 4. ábra a tűztéren át a 3. ábra A—B vonalában vett vízszintes metszet, az 5. és 6. ábrák pedig vízszintes metszetek az 1. ábra C—D, ill. J—K vonala szerint. A szokásos módon csempékből agyag-, esetleg samottbéléssel felépített szekrényalakú (a, b és c) részek közé agyagcsövek vannak huzamcsatornákként beiktatva és pedig az (a) és (b) rész közé három (dl, d2, d3) cső, amelyak a (b) szekrénynek tartóoszlopait alkotják és a füstgázokat a 2. és 3. ábrából kivehető módon úgy vezetik, hogy azok az (a) alsó részben elrendezett tűztérből á (dl) csövön fölfelé vonulnak, a (d2) csövön lefelé szállni kényszerülnek, majd a (d3) csövön ismét fölfelé veszik útjukat. Evégből az (a) és (b) részben megfelelő választófalak úgy vannak elrendezve, hogy a tűztérrel egyedül a (dl) cső alsó vége közlekedik, míg (dl) és (d2) csövek fölső végei között a (b) szekrényben elkülönített (e) csatorna, a (d2 és d3) csövek alsó végei között pedig az (a) alsó részben elfalazott (f) csatorna létesít közlekedést. A (b) szekrényből a (c)-be