78841. lajstromszámú szabadalom • Forma egyszerre több téglának vagy építőlapnak élére állítva való gyártására

- 3 -Ebben az esetben nem kell az- egyes téglák között két-két keresztfalat alkalmazni, melyek egymás felé összetolhatok, hanem egyetlen fix keresztfalat, mely lefelé kónikus. A keresztfalak a (b) oldalfalakon alkalmazott nyílásokon áthúzott (h) pálcákra vannak akasztva. Ezek a nyílások (i) hosszúkás alakúak. Ha a formát becsömöszölés után meglazítjuk, ami a (b) oldalfalak összetolása által történik, még a keresztfalak külön meglazítására is van szükség. Ennél a megoldási módnál ez a lazítás úgy történik, hogy az egyes keresztfalakat a felső (h) pálca segítségével addig, amíg azt az (1) hosszúkás nyílás megengedi, felfelé toljuk. Ha már most ezután az egész formát felfelé emeljük, úgy a már meglazított keresztfalak is a formával együtt fognak a téglák közül felfelé azoknak minden megsértése nélkül eltávolodni. Magától értetődik, hogy azon formáknál, melyeknél a formákkal egyenlő hosszú építőlapokat gyártunk, a kettős válaszfalakat úgy egyesíthetjük, hogy azok egy közös szilárd, lefelé kónikus választórekeszt képeznek az egyes építőlapok között. Ebben az esetben a lazítás a kettős fal összetolása helyett úgy történik, hogy a szétnyitással egyidejűleg ezek a rekeszfalak a formából egy kissé kiemeltetnek, miáltal a konicitás folytán a betontestből kiszabadulnak, azután a formával együtt annak felfelé emelésével egyidejűleg könynyen eltávolíthatók. Szabadalmi igények. 1. Forma egyszerre több, a formával egyenlő hosszú építőlapnak élére állítva való előállítására, azáltal jellemezve, hogy minden egyes építőlap külön egy-egy oldalrekeszfallal van határolva és hogy az építőlapnak a formától való szabaddá tétele 'az egyes oldalrekeszfalaknak az építőlapok föliiletére merőleges irányú elmozdítása és ennek megtörténte után a formának az építőlapok fölé emelése által eszközöltetik, és hogy végre ezen szétnyitásnál az oldalrekeszfalaknak a homlokfalakkal való összefüggése annyira megmarad, hogy a formának újból való használásához az egyes alkatrészeket csak összetolni és helyzetükben fixirozni kell. 2. Az 1. pontban védett forma egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szélnyitásnál az oldalrekeszfalak csak alsó szélökkel mozdulnak el az építőlapok fölületétől a fölső fix szél mint forgási tengely körül elfordulva, miáltal az építőlapok mindkét oldalukon szabadokká válnak. 3. Az 1. pontban védett forma egy foganatosítási alakja, a formánál kisebb hosszúságú építőlapok vagy téglák gyártására, azáltal jellemezve, hogy ezen formában a hosszirányú oldalrekeszfalakon kívül keresztirányú rekeszfalak is vannak alkalmazva külön-külön minden egyes tégla számára, úgy hogy egyetlen tégla egyetlen oldalának sincs más téglával közös rekeszfala, hogy továbbá ezen keresztrekeszfalak elmozdulása úgy történik, mint a hosszoldalfalaké, miáltal minden egyes téglának két keskeny oldala is szabaddá válik, jellemezve végre azáltal, hogy a szétnyitás után, az összefüggés az oldalfalakkal, illetve a két homlokfallal megmarad, úgy hogy a formának újból való használásához az egyes alkatrészeket csak összetolni és helyzetében fixirozni kell. 4. A 3. pontban védett forma egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szétnyitásnál a keresztrekeszfalak csak alsó szélökkel mozdulnak el a téglák, illetve építőlapok fölületétől a felső fix szél, mint forgási tengely körül elfordulva, miáltal az építőlapok,, illetve téglák a két keskeny oldalukon is szabadokká válnak. 5. Az 1. pontban védett forma egy foganatosítási alakja, a formánál kisebb hosszúságú építőlapok vagy téglák gyártására, azáltal jellemezve, hogy ezen formában a hosszirányú oldalrekeszfalakon kívül keresztirányú rekeszfalak is vannak alkalmazva, úgy hogy két-két szomszédos tégla egy közös keresztrekeszfallal bír, jellemezve továbbá azáltal, hogy egy és ugyanazon síkba eső keresztrekeszfalak két, az oldalfalakat fölül és alul átszelő közös pálcára vannak fölfüggesztve és ily módon helyzetükben fixirozva, miáltal a forma szétnyitása és fölfelé való emelésekor a keresztfalak is fölfelé való mozgást követik és a téglákat szabadokká teszik. 6. Az 1. igénypontban védett forma egyik foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy két-két belső rekeszfal egy szilárd, lefelé kónikusan kifutó egésszé össze van építve, melyek a formában egy kissé fölfelé emelhetők oly célból, hogy csömöszölés után a formának eltávolítása előtt, ezen fölfelé emelés által a becsömöszölt beton és a válaszfalak közötti szoros tapadás megszűnjön. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda, Budapest.