78828. lajstromszámú szabadalom • Folytonsütő kemence
Megjelent 1922. évi május hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78828. szám. X/j. OSZTÁLY. Folytonsütő kemence. HÉBER SÁNDOR KÁLYHAGYÁROS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 junius hó 1-je. Jelen találmány tárgya folytonsülő vagy más eíTéle tűzhely, illetve kályhaszerű hőszolgáltatást végző kemence, amely főleg azáltal tűnik ki, hogy munkája egyszeri töltéssel huzamos időn át egyenletes marad még akkor is, ha a hőel vétel szakaszosan történik, ezenkívül pedig, hogy a kemence tüzelőanyagfogyasztása gazdaságos. A találmány tárgyát az idetartozó vázlatos rajzok példaképen egy cukrászkemencén (kályhán) tüntetik föl. 1. ábra harántmetszet. 2. ábra egy sütőcsőn át vett vízszintes metszet: 3. ábra a tűztér vízszintes metszete. Az (1) chainottebéléssel ellátott (2) lemeztest aljában van a (3) akna, amelynek egyetlen kezelőnyílása van, amit a (4) küszöbnél a belső (5) áttört parázsajtó és a külső (6) tömör ajtó zár. Ez utóbbi aszbeszt szegélytömítés segélyével légmentesen zár. Az akna mennyezetét a (7) bolt képezi, amely a (8) harántlartókon nyugszik, oldalt pedig helyenként a (9) keresztfalaknak támaszkodik, V (9) keresztfalak között maradó hézagok útján a (3) akna belvilága folytatólag átmegy a huzatcsatornába. A huzatcsatornába egymásfölött (10,11, 12 és 13) sütőcsövek vannak beépítve, amik (14) haránttarlókon nyugszanak. A fölső sütőcsövek önmagukban véve ismeretes módon elülre kihúzhatók és a fölső három sütőcső fenekében (15) födelekkel zárt nyílások vannak, amiken keresztül a siitőcsövek közötti huzatcsatornarések tisztogathatok. A legalsó (10) sütőcsövet (16) chamotteburkolat védi. A huzatcsatornákba helyenként (17) zárónyelvek vannak beépítve, amik az égéstermékek fölszálló útját zeg-zugossá teszik. Minthogy a (10) sütőcső baloldali fölső szintjében a huzatcsatorna szabad keresztmetszete szűkebb, mint a jobb oldalon, a fő huzatirány jobboldalt indul fölfelé, ide-oda kanyarodik balra-jobbra a fölső sütőcsövek között, végül a kemencének (18) födelébe beépített (19) csonkához ér, ahonnan a kéményhez csatlakozik. A legfelső (13) sütőcső jobboldali fölső szintjében a huzatcsatorna szabad keresztmetszetét az alsóéhoz hasonlóan szűkebbre vehetjük, mint a baloldalit, úgy hogy a főirány zeg-zugossága mindvégig megmarad. A (3) aknát oly nagyra szabjuk, hogy egyszeri töltése pl. félnapi vagy egyéb huzamos időn át elegendő legyen. Az akna helyzete és nagysága rendszerint azt is lehetővé teszi, hogy a fát hasábokban vagy tüskökben rakhassuk be. Ha a kellő töltés benn van már az aknában, akkor közönségesen begyújtunk és a (6) ajtói kissé nyitva hagyjuk, mig a fa vagy más tüzelőanyag parázzsá ég le. Mikor ez megtörtént, a (6) ajtót szorosan lezárjuk. Mialatt a tüzelőanyag lánggal ég, a sütőcsövek közvetlen heves meleget kapnak, amit durva sütésre használhatunk. Ugyenezen idő alatt a lángmeleg fölöslegét a tűzálló kemencefalak veszik föl. Mikor azután a (6) ajtót bezárjuk, akkor az áttüzesedett kemencefalak visszasugárzása, valamint az aknában felhalmozott parázstömeg hőkisugárzása temperált meleget szolgáltat, amit finom sütésre fordíthatunk. Minthogy <rostély hijján a hamu nem hullik át egy külön, hideg hamutérbe, hanem lassan ellepi a parazsat, a (ti) ajtó pedig gyakorlati értelemben tökéletes légmentességgel zár, a lassú kisugárzás
