78774. lajstromszámú szabadalom • Szigetelés nagyfeszültségekhez

Megjelent 1922. évi március hó 18-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEI R AS 78774. szám. VII/g. OSZTÁLYSzigetelés nagyfeszültségekhez. DR

LILIENFELD GYULA EDGÁR EGYETEMI TANÁR LEIPZIGBEN A bejelentés napja 1920 január hó 7-ike. Elsőbbsége 1915 március hó 10-ike. ismeretes jelenség, hogy a villamos feszültség a szigetelést gyakran átüti. A szigetelés ezen átütése a szigetelésen belül végbemenő ionizálási folyamatok következménye. Azon esetben, amidőn a szigetelő anyag gázalakú, az átütést bevezető folyamatok kévealakú kisülés (szikrázás) gyanánt szabad szemmel láthatók. A találmány már most azon a megfigyelésen alapszik, hogy a szikrázás^ valamint a mellékkisülések megszűnnek, ha a legszélsőbb feszültségkülönbséget vezető vezetékek távolságával azonos,, vagy annál kisebb távolság mellett a vezetők között a térben olyan fémburkolatokat rendezünk el, amelyekhez megfelelően csök-Kenő közbenső feszültségeket vezetünk. Ezen jelenség oka abban rejlik, hogy ily, módon a mozgó ionok a gázalakú közegtől elvonatnak. (Ez bizonyos mértékben folyadékokra is érvényes.) Az ismertetett kisülési jelenségek ily módon megszüntetlietők. A találmány tárgya már most nagyon nagy feszültségek előállítását ős azok átiitésmentes alkalmazását teszi lehetővé az említett módon való osztás révén és pedig különösen olyan transzformátor esetén, amely a fentismertetett alapelv szerint szerkesztett, az alábbiakban ismertetett röntgencső üzemben tartásához szolgál. I£z a röntgencső egymástól kellő távolságokban fekvő elektródákkal van ellátva, amelyekhez (váltakozó áram esetén szinkronikusan és fázisban megegyező), a cső egyik végétől annak másik végéig növekvő feszültségeket kapcsolunk oly módon, hogy ezeket a feszültségeket például olyan ellentállástól, amelyem áram megy keresztül, vagy transzformátor (induktor), egyes tekercselési szakaszaitól vezetjük el. A röntgencsőnek lyükazott belső elektródái vannak, úgy hogy az elektronok elektródától elektródáig gyorsíttatnak és mindenik elektródán átmehetnek. A csövet emellett átüthetetlenségig lághíjassá tesszük, minthogy ellenkező esetben az egyes elektródák között zavaró kisülések következhetnének be. A mellékelt rajzon az 1. ábra röntgencsövet szemléltet, amelynél katodsiigárköteg a nyil irányában mozog. A belső nyílással ellátott (i) belső elektródák részben gyürííalakú külső (a) elektródákkal helyettesíthetők, vagy pedig mellékkisülések elkerülése céljából ilyen külső elektródákkal állhatnak összeköttetésben. Ezen röntgencső üzemben tartásához szükséges transzformátor hiasonlóképen