78754. lajstromszámú szabadalom • Áttetsző vetítőernyő
3Iegjelent 1922. évi március hó 18-án. MAGYAR KIRÁLYI f§f§lí SZABADALMI BÍRÓSÁG ÉÍI&ífeiw "'L: IV SZABADALMI LEÍRÁS 78754. szám, IX/h. OSZTÁLY. Áttetsző vetítőernyő. BUECHNER OSWALD VEGYÉSZMÉRNÖK ZÜRICHBEN. A bejelentés napja 1920 március hó 6-ika. Elsőbbsége 1914 január hó 10-ike. A képvetítőberendezéseknél alkalmazott áttetsző ernyőknek az a céljuk, hogy a homloklapjukon őket érő szabad fényt (nappali fényt) lehetőleg hatástalanná tegyék, mindamellett az áttetsző ernyő másik oldalára eső vetítőfény az előbbi oldalról ható világos1 nappali fény ellenére is éles vetítet képet adjon. Ilyen, szabad fényben való vetítésre alkalmas vetítőernyők már isemeretesek. Áttetsző eszközök gyanánt emellett ott üveg- vagy zselatinhártyákat használtak, melyeknek egyik oldala hullámalakú kiemelkedésekkel volt eSIátvaL Jelen találmány tárgya oly áttetsző ernyő, mely még nagyobb mértékben nyeli el a szabad fényt, mint az eddig ismeretes foganatosítási alakok, azáltal, hogy hullámforma kiemelkedéseinek csúcsai oly felületen varrnak, mely ismét hullámalakú. Ha tehát a hullámalakú kiemelkedések csúcsait egyenes vonalakkal közvetlenül összekötjük, ezen egyenesek isimét hullámalakú, nagyobb ideális1 felületen fekiisznek, melynek csúcsai ismét nagyobb hullámfelületet alkotnak s. i. t. úgy, hogy az. ernyő kiemelkedései által alkotott hullámvonalak hullámhegyeik csúcsával a nagyobb képzelt kiemelkedéseket érintik s, i. t. A mellékelt rajz a találmány szerinti vetítőernyő metszetét mutatja mintegy százszoros nagyításban. A feltüntetett (B) vetítőernyőnek a vetítőgép felé fordított lapja az (a) sík felületet alkotja, míg a szabad fény felé fordított (c) felülete hepehupás felületű, úgy hogy a kiemelkedések az ernyőnek úgy hosisz, mint harántirányban hullámalakban követik egymást oly módon, hogv csúcsaik hullámalakú nagyobb felületen feküsznek, melynek csúcsai ismét még nagyobb hullámfelületen nyugszanak s. i .t. Az elméleti külső (b) határvonal alkotja a legnagyobb hullámvonalakat, melyet példaképen öt kisebb elméleti (c) hullámvonal csúcsai érintenek. Ezen (c) hullávonalakhoz hasonló módon ismét kisebb (d) hullámok simulnak, ezekhez viszont az ernyő tu'laj donképeni felületét tevő legkisebb (f) hullámvonalak. Az elrendezés olyan isi lehet, hogy kisebb hullámalakú kiemelkedések nagyobb hullámokkal váltakoznak. Az alkalmazott anyagnak teljesen fényáteresztőnek kell lennie és nem szabad, hogy higroszkópos legyen. Ezenkívül olyannak kell lennie, hogy a hepehupás felület jellemzett kiképzését lehetővé
