78751. lajstromszámú szabadalom • Kemence golyós vagy görgős csapágyak futógyűrűinek vagy tárcsáinak, illetve futógyűrűk vagy tárcsák félgyártmányainak egyenletes hevítésére

3. x — Vmin. A fViitk-klx'íl már láthat*'), hogy, ha x Vmin., úgy (n) = c/> azaz ezen haj­lábnál elméletileg végtelen nagy számú gyűrűt lehet -gördülés közben előremoz­gatni, ha az utánatoló erő egyenlő nul­lával, Miután a valóságban az egyes gyűrűknél a súrlódási viszonyok tekin­tetében csekély egyenlőtlenségek el nem kerülhetők, ezen tételt a következő, a gyakorlatban érvényes fogalmazásban írhatjuk körül: ha « = Vmin.'csekély, hátulról beható, utánatoló erő a sor ösz-. szes gyűrűinek gördülő molzgását hozza létre. Ha az * szög Vmin.-től felfelé vagy lefelé eltér, a sor bizonyos gyűrűi szá­mára a csúszás veszélye áll be, még pe­dig nz első esetben az elől levő, a máso­dik esetben pedig a hátul levő gyűrűk számára, és ezen veszély annál nagyobb, minél nagyobb a gyűrűk száma. Annak a feltétele tehát, hogy vala­mely kemencében, mely a megadott faj­ták közül való, az összes, a leírt módon elrendezett forgási testek a kemencén át fokozatos áthaladás közben átgör­düljenek, a következő: a munkadarabo­kat hordó alapnak bizonyos hajlássa] kell bimia, melynek hajlásszege egyenlő az adott viszonyok között a gördülő súr­lódással vagy ettől csak kevéssé tér el. Minél kisebb a munkadarabok száma egy ós ugyanazon sorban, annál na­gyobb! lehet ezen eltérés, az eltérésnek afconban nem szabad meghaladnia azon értéket, melynél a sor azon gyűrűje számára, melynél a környező gyűrűktől származó nyomások a legnagyobbak (ezen nyomások vagy a gyűrű saját sülva vagy pedig az előre toló nyomás által idéztetnek elő), az ezen nyomások által létesített súrlódási erők forgató nyomatékai együttvéve egyenlők az ala­pon való súrlódás által kifejtett forgató nyomatékkal. Jelen találmány már most oly kemen­cére vonatkozik, mely a fent megadott elvek szerint van megépítve. A kemence lényegében helytálló, hosszúra nyújtott kenicnceesatornákhól áll, mely a csatol nának a szükséges hőmérsékletre való felhevítésére ázolgáló berendezésekkel, valamint' ferde fenékkel van ellátva. A fűtőberendezések elrendezése a kemence alkalmazásán alapul. A fűtőberendezé­sek rendszerint a kemence csatornája nak bizonyos hossza mentén rendeztet­nek el a kilépési végtől számítva. Izzító kemencéknél a fűtőberendezéseket a csatorna középső része mentén helyez­hetjük el, úgy hogy a kilépési vég nem bir fűtőberendezésekkel. Az összes al­kalmazási célokra közös jellemző, hogy a belépési vég csakis a távozó elégési gázok által hevíttetik. A fenék hajlás­szöge egyenlő a gördülő súrlódás szegé­vel az uralkodó viszonyok között vagy attól csak kevéssé tér el, ami által azt ér­jük el, hogy a csatorna egyik végébe be­vehetett gyűrűk vagy táresák súlyuk kö­vetkeztében meg nem szakított vagy megszakított gördülő mol/gás közben haladnak át a csatornán és eközben egyenletesen fellievíttetnek. A sebesség emellett olykép van' megállapítva, hogy a gyűrűk a kemeneén át való haladásuk közben erre alkalmas helyen legnagyobb hőmérsékletüket veszik fel, illetve oly hevítésnek és lehűtésnek vettetnek alá, amint azt az illető hőkésziiléknél szándé­koljuk. A mellékelt rajz példaképen a talál­mány értelmében kiképezett edző ke­mence foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábrán a kemencének oldalnézete és részleges hosszmetszete, a 2. ábrán felülnézete és részleges víz­szintes metszete látható. A 3. ábra az 1. ábra A—B vonala men­tén vett keresztmetszetet, a 4. ábra pedig oly keresztmetszetet tüntet fel, mely a ' 3. ábrának felel meg és a kemencefe­nék kissé megváltoztatott alakját mutatja. A kemence hosszúra nyújtott, falazott

Next

/
Oldalképek
Tartalom