78745. lajstromszámú szabadalom • Légi járművek lelövetésére összes tüzérségi adatokat szolgáltató mérő- és vezénylőkészülék

s — szánon lévő csigára a (30) görbe fölületű vonalzó a (37) rúgó nyomása folytán ráfekszik. Ila most a (36) szán mozgást végez a (33) vonalzón, úgy a (30) görbe vonalzó is mozogni fog; ez a mozgás pedig a (29) fogaskaron keresztül a (35) fogaskerék által a (h) hengert forgatja. Tudjuk azt, hogy a távmérőben látható távolságbeosztás egyenetlen, a (33) vonalzón levő beosztás pedig egyenletes, ennélfogva a (30) vonalzó fölületének görbesége ezen egyenetlenség arányában van megszerkesztve. Álljon tehát a (36) szánkó bármilyen helyzetben, a (33) vonalzóról leolvasott távolságnak mindig egyeznie kell e távmérőben látható számmal. A kezelése (11 V.) alatt leirt módon történik. C) Vezénylő rész. I. A mellékszánszerkezet, mely a (B. IV) főszánszerkezettel együtt mozog, azonban adott esetben ettől kikapcsolható. A főszánszerkezettel együtt a (II) sineken (6. ábra) nyugszik és vertikális irányban a főszánszerkezettel közösen mozgatható egy és ugyanazon (50) hajtókar segélyével. Ezen szánszerkezet vertikálisan mozgó kettős (64) sinje tartja a (C II) sebesség és iránybeállítószerkezetet, mely ugyanazt a mozgást végzi, mint a íőszánszerkezet, azonban a vezénylő óramű által adott pillanatban automatikusan úgy horizontális, mint vertikális mozgása megrögzítődik. A rögzí-' tés kioldása után automatikusan a főszánszerkezetnek megfelelő helyzetbe, a rugalmas (D II) összekapcsolórészek által visszaugrik. II. A sebesség- és iránybeállítószerkezet, melynek célja a műszer lekicsinyített terében két (X) és (Y) pontot meghatározni. (X) azt a pontot jelenti. ahol a röpiilőt eltaláljuk, (Y) pedig az a pont, melyben a röpülő azon helyzetben van, mikor az ágyút elsütjük. Elméletileg jelen van még az (,,0") pont, mely csak annyiban játszik szerepet, hogy az (Y) pont mindig az (O X) egyenesben helyezkedik el, továbbá ha (Y) és (X) pontokat körben elmozgatjuk, úgy az elfordulás középpontja mindig az (0) pont marad. Az (X) és (Y) pontokat tetszése szerint eltávolíthatjuk egymástól és a képzelt 0 ponttól, de mindig csak úgy, hogy ezen három pont mindig egy vonalba esik. Hogy az (Y) pont melyik helyzetét veszi föl, az függ a (15 III) sebesség iránymérőszerkezetről leolvasott adatokból, hogy az (X) pont hova kerül az az (56) mutató segítsével a grafikus lőtabelláról leolvasott és összeegyeztetett adattól függ. A szerkezet áll egy (66) hengerből (5. ábra), melyen alkotói irányában többféle sebességnek megfelelő beosztás van. Ezen henger egy (76) szekrénybe van helyezve, melynek (75) nyílása csak egyféle sebességbeosztást enged látni. Hogy a használatnál melyik beosztást kell láthatóvá tenni, az a (B III) sebesség és iránymérő (41) számlapjáról leolvasott számtól függ, pld. ha erről 16-01 olvasunk le, ami azt jelenti, hogy a röpülő egy mp.-ben 46 métert röpül, úgy a (69) csavart addig forgatjuk, mig a 46-os számmal jelzett beosztást nem látjuk. A (69) csavar egy (73) ékhornyos tengely végén elhelyezett (70) kicserélhető fogaskerék átvitelen keresztül hajtja a (66) hengerl. A (73) ékhornyos tengely a (71) csigát forgatja és a (72) szánre elhelyezett (Y) pontot mozgatja, még pedig a (70) átvitel miatt a mozgás olyan arányban történik, hogy a (78) index, mely a beosztásra mulat, a központot jelképző, de olt nem lévő (O) ponttól számítva a beosztáson mérve mindig olyan távol van, mint amekkora a megállapított munkaidő. — meghatározott osztásszám a (70) kicserélhető fogaskerékátvitel fogszámaitól függ. Az (X) pont mozgatását a (67) fogaskerékkel ellátott csavarral az egész (76) szekrénynek, fogasrúd kapaszkodással való eltolásával érjük el. Ezen folyamat alatt az (Y) pont helyzetét nem változtatja, noha a (76) szekrény fölső csúszkájára van szerelve, mert a (68) fixen álló nyúlvány a (71) fogva tartott csigán keresztül az (Y) pontot is fogva tartja. Az (X) pont mozgatásának mértékét az (56) mutató segítségével a grafikus lőtabellán látható lövegidőgörbékkel és hengeres mutató index által mutatott beosztásszámmal való öszszeegyeztetése adja meg. Tehát az (56) mutatónak ugyanazt a számot kell mutatnia a grafikus lőtáblán, mint amelyet a (78) index a hengerbeosztáson mutat. Az (X) és (Y) pontokat még vertikális irányban is mozgathatjuk, de csak ngy, hogy az (O) ponttal ismét egy irányba esnek. Ezen mozgás akkor válik szükségessé, amikor a mérés alatt álló repülőgép nem vízszintesen, hanem lejtő irányában röpül. A lejtő nagyságát (B VI) lejtőmérőszerkezet számlapjáról leolvasott adat állapítja meg. A (74) vezetőléc a (80) csavar által olyan ferde helyzetbe hozható, míg a (79) számlap ugyanazt a számot fogja mutatni, mint a (B VI) lejtőmérőszerkezet számlapja. Az (X Y) pontokat az (O) pont körül elforgathatjuk. Ezen elforgatást a (83) kioldókar segítségével a (82) tüzérségi beosztással ellátott körszánkon végezhetjük. Az elforgatás mértékét a (81) mutató jelzi. Az elfordítás, mely a röpülő mozgás irányát jelöli a (B III) sebesség iránymérő (42) korongjáról leolvasott adat szerint történik. III. Az előretartási (Vorhalte) szerkezet, melynek célja, hogy a tüzérséget vezényelhessük, megállapítja tehát az elébecélzási szögeket, a tempirozásl, irányzékállást (Aufsatiz). Az elébecélzási szögek a sebességirányt beállítókészülék fönt leírt módon való beállítása után, az (X) és (X) pontok elhelyezkedései folytán a (90 és (92) tüzérségi beosztásokkal ellátott körlécekről olvashatók le (6. ábra) és pedig a (90) körlécről az oldalszög, a (92)-ről pedig a magassági szög. Az