78722. lajstromszámú szabadalom • Mótoros eke

Megjelent 1922. évi március lió 4-én. MAGYAR KIRÁLYI |J1|| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78722. szám. X/a. OSZTÁLY. Mótoros eke. Du

BERNSTEIN RUDOLF OKL. MÉRNÖK HALLÉBAN. A bejelentés napja 1917 február bó 28-ika. Elsőbbsége 1915 október hó 21-ike. A géperejű kocsik ismeretes kiegyenlítő hajtóműve úgy működik, hogy egyenes! menetnél mindkét hajtókerék egyenlő hajtóerőt fejt ki. Mótoros ekéknél azonban bizonyos esetekben előnyösebb a hajtókerekekkel különböző nagyságú erőket kifejteni, főként pedig akkor, ha nagy nyomtávolság mellett a munkaszélesség keskeny. Minden ilyen esetben a húzási ellenállások középpontja a barázdában vagy ai barázda mellett haladó hajtókerékhez közelebb fekszik, mint a másik hajtólkerékhez úgy, hogy a hajtókerekek által kifejtett erők középpontjával szemben kormányzóvagy vezetőfölületek által fölveendő nyomaték és ennek folytán rézsútos húzás lép föl. A jelen találmány szerint a rézsútos húzás elkerülése céljából oly kiegyenlítő hajtómű alkalmaztatik, amely a hajtókereke'kkel nem — mint szokásos —• egyenlő, hanem különböző nagyságú kerületi hajtóerőket fejtet ki. Oly kiegyenlítő hajtóművek, melyek ezen követelményeknek eleget tesznek, már ismeretesek. Néhány kiviteli alakot alábbi fogunk leírni. 1. A mellékelt rajz 1. ábrája szerint a különböző nagyságú (a, b) kúpkerekek, mint a közönséges differenciális kerékműnél, egymással átellenben a hajtókerekekhez vezető tengelyekre vannak ékelve. A (c, d) kúpkerekek, amelyek páronként egy darabot alkotnak, az (a, b) kerekekkel kapcsolódnak és a szokott módon elrendezett magános kúpkerekeknek megfelelően a nagy (f) hajlókúpkerék csapjain vannak megerősítve. Ha az egy darabot alkotó (c, d) kúpkerekeknek egyenlő átmérőjük van, akkor a hajtómű egyensúlyi állapotában, vagyis egyenes haladásnál a keréktengelyekre átvitt forgató nyomatékoknak olyan viszonyban kell állaniok, mint azi (a, b) kerekek középső átmérőinek. A (c és d) kerekek természetesen különböző átmérőkkel is bírhatnak. Mérvadó lesz a: b és c: d áttételi viszonyok különbözősége. 2. A rajz 2. ábrája szerint az egyik tengelyvégen az (a) homlokkerék a konaksziális másik tengelyvég^n pedig a belső fogazású (b) homlokkerék ül, amely az (a) kereket teljesen körülfogja. Az (f) hajtókerék csapjai körül forgatható és a hajtókerékkel együtt keringő (c) homlokkerekek úgy az (a), mint a (b) kerékkel is kapcsolatban állnak. A hajtómű egyensúlyban van, ha az (a és b) kerekekre ható forgató nyomatékok itt is úgyi viszoinylanak egymáshoz, mint ezen fogaskerekek osztóköreinek átmérői. 3. A rajz 3. ábrája szerint az egyik ten-