78720. lajstromszámú szabadalom • Vízikerék a víz szine alatt működő önműködőleg mozgó lapátokkal

Megjelent 1922. évi március lió 4-én. MAGYAR KIRÁLYI SZARADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 78720. szám. VII/d3. OSZTÁLY. Vízi kerék a víz színe alatt működő önműködőlég mozgó lapátokkal. HAJEK IGNÁC MŰSZAKI TISZTVISELŐ KISPESTEN. A bejelentés napja 1920 julius hó 15-ike. Nagyobb folyók és .folyamok erejét, minthogy esésük csekély, legjobban tudjuk kihasználni, ha az erre szolgáló kereket úgy elrendezzük, hogy a víz sodorsebességének behatása alatt áll. E célra a kereket víz alatt elhelyezni és mozgatható lapátokkal kell ellátnunk. Utóbbit azért, hogy a kerék két felében, melyre azt a vízfolyás iránya osztja, a lapátok állása és ezzel ezen két kerékfél megterhelése is mindenkor egymástól eltérő legyen. Ha még kívánjuk, hogy a lapátok mozgatása önműködőlég történjék, a mozgatószerkezetet úgy kell berendeznünk, hogy a víz minden lapátot, váltakozó állásai mindegyikébe, a kerék minden fordulatának lefolyta után vissza is vezesse. A jelen találmány tárgyát képező keréknél, egy a lapát ágyazására szolgáló, szintén mozgó kengyel, valamint egy a kereken elhelyezett ütköző, szabályozzák a lapát mindenkori állását, megfelelően a fönt fejtegetett követelményeknek. Mellékelt 1. sz. rajzon, az 1. és 2. ábrák egy lapátot, valamint mozgatószerkezetét tüntetik föl. Az (a) lapát, két (b) csapjával, (c) nyitott kengyelben, annak szabad (d) végein van ágyazva oly módon, hogy (b) csapok a lapát középvonala és az egyik (c) éle közé esnek. Emellett (a) lapát ezen (e) élével kiáll (c) kengyelből, másik (f) élének melletti részével pedig a kengyel (g) hosszgerendára támaszkodhat. (c) kengyelnek (k) keréken való ágyazására, a kengyel kiálló (h) karában és pedig a két (c) és (f) lapátéltől azonos távolságban megerősített (i) csap szolgál. A kerék fölső és alsó koszorúján megerősített két ütköző, melyekre a kengyel (g) hosszgerendájának végeivel támaszkodhat, (ü)-vel vannak jelölve. A 3. sz. ábra föltűnted a találmányi kerék fölülnézetét, a lapátok egyidőbeli, a kerék egy fordulata bizonyos pillanatának megfelelő állásaival. Mint látjuk, a kerék bal felében, a (Il)-sel jelölt állásában lévő (a) lapát merőlegesen áll a víz (v) nyíllal jelölt irányára, miért is a víz erejének stját fölületére eső részét, egészében átviszi a kerékre. Viszont a kerék jobb felében, miután az (I) és (IV) állásbeli lapátok fölülete 'a vízfolyás irányába esik, csupán a (111) állásbeli lapát vis2 át forgóerőt a kerékre, de ez is csupán a fölülelére kifejteit nyomásnak ezen fölületére merőleges komponensét. Eszerint a két kerékfél megterhelése egymástól eltér, mely viszony a kerék fordulatának bármelyik más pillanatában is fönnáll. A lapátok, melyeknek száma négynél nagyobb, vagy kisebb, valamint páratlan is lehet, bármelyike által a keréknek egy fordulata közben elfoglalt főállások, kiindulva a 3. sz. ábrában (I) (jelölt állásábóól a <1—9. sz. ábrákban vázlatosan vannak föltüntetve. 1. sz. ábrabeli állásában (a) lapát erőt át nem visz, de az (e) élére kifejtett nyomás folytán (c) kengyelét, (ü) ütközőre nyomja. Ila a 3. sz. ábrában (Il)-el jelölt állásban lévő lapát behatása alatt a kerék (ny) nyíl irányában forogni kezd, (c) kengyel, rögzítése folytán, a kerékkel szemben helyzetét megtartja mindaddig, míg 5. sz. ábra szerint a vízfolyás irányába kerül, miközben (a) lapát, irányát megtartva, feléje közeledik. Az 5. sz. állás, melyben (a) lapát, (c) kengyelét már érinti, labilis, mert ezen állás legkisebb túlhaladásánál, (lásd 5a. sz. sematikus vázlatot) a víz (a) lapátot (c) kengyelre nyomja és a kengyellel együtt a 6. sz. állásba átbillenti. Az átbillentés azért következik be, mert az (i) forgópontnak a lapát fölületen kívüli fekvése foly-