78720. lajstromszámú szabadalom • Vízikerék a víz szine alatt működő önműködőleg mozgó lapátokkal

Megjelent 1922. évi március lió 4-én. MAGYAR KIRÁLYI SZARADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 78720. szám. VII/d3. OSZTÁLY. Vízi kerék a víz színe alatt működő önműködőlég mozgó lapátokkal. HAJEK IGNÁC MŰSZAKI TISZTVISELŐ KISPESTEN. A bejelentés napja 1920 julius hó 15-ike. Nagyobb folyók és .folyamok erejét, minthogy esésük csekély, legjobban tudjuk kihasználni, ha az erre szolgáló kereket úgy elrendezzük, hogy a víz sodorsebességének behatása alatt áll. E célra a kereket víz alatt elhelyezni és mozgatható lapátokkal kell ellátnunk. Utóbbit azért, hogy a kerék két felében, melyre azt a vízfolyás iránya osztja, a lapátok állása és ezzel ezen két kerékfél megterhelése is mindenkor egymástól eltérő le­gyen. Ha még kívánjuk, hogy a lapátok mozga­tása önműködőlég történjék, a mozgatószerkeze­tet úgy kell berendeznünk, hogy a víz minden lapátot, váltakozó állásai mindegyikébe, a kerék minden fordulatának lefolyta után vissza is ve­zesse. A jelen találmány tárgyát képező keréknél, egy a lapát ágyazására szolgáló, szintén mozgó ken­gyel, valamint egy a kereken elhelyezett ütköző, szabályozzák a lapát mindenkori állását, megfele­lően a fönt fejtegetett követelményeknek. Mellékelt 1. sz. rajzon, az 1. és 2. ábrák egy la­pátot, valamint mozgatószerkezetét tüntetik föl. Az (a) lapát, két (b) csapjával, (c) nyitott kengyel­ben, annak szabad (d) végein van ágyazva oly módon, hogy (b) csapok a lapát középvonala és az egyik (c) éle közé esnek. Emellett (a) lapát ezen (e) élével kiáll (c) kengyelből, másik (f) élének melletti részével pedig a kengyel (g) hossz­gerendára támaszkodhat. (c) kengyelnek (k) keréken való ágyazására, a kengyel kiálló (h) karában és pedig a két (c) és (f) lapátéltől azonos távolságban megerősített (i) csap szolgál. A kerék fölső és alsó koszorúján megerősített két ütköző, melyekre a kengyel (g) hosszgerendájának végeivel támaszkodhat, (ü)-vel vannak jelölve. A 3. sz. ábra föltűnted a találmányi kerék fölül­nézetét, a lapátok egyidőbeli, a kerék egy fordu­lata bizonyos pillanatának megfelelő állásaival. Mint látjuk, a kerék bal felében, a (Il)-sel jelölt állásában lévő (a) lapát merőlegesen áll a víz (v) nyíllal jelölt irányára, miért is a víz erejének stját fölületére eső részét, egészében átviszi a ke­rékre. Viszont a kerék jobb felében, miután az (I) és (IV) állásbeli lapátok fölülete 'a vízfolyás irányába esik, csupán a (111) állásbeli lapát vis2 át forgóerőt a kerékre, de ez is csupán a fölüle­lére kifejteit nyomásnak ezen fölületére merőleges komponensét. Eszerint a két kerékfél megterhe­lése egymástól eltér, mely viszony a kerék fordu­latának bármelyik más pillanatában is fönnáll. A lapátok, melyeknek száma négynél nagyobb, vagy kisebb, valamint páratlan is lehet, bár­melyike által a keréknek egy fordulata közben elfoglalt főállások, kiindulva a 3. sz. ábrában (I) (jelölt állásábóól a <1—9. sz. ábrákban vázlatosan vannak föltüntetve. 1. sz. ábrabeli állásában (a) lapát erőt át nem visz, de az (e) élére kifejtett nyomás folytán (c) kengyelét, (ü) ütközőre nyomja. Ila a 3. sz. ábrában (Il)-el jelölt állásban lévő lapát behatása alatt a kerék (ny) nyíl irányá­ban forogni kezd, (c) kengyel, rögzítése folytán, a kerékkel szemben helyzetét megtartja mindad­dig, míg 5. sz. ábra szerint a vízfolyás irányába kerül, miközben (a) lapát, irányát megtartva, fe­léje közeledik. Az 5. sz. állás, melyben (a) lapát, (c) kengyelét már érinti, labilis, mert ezen állás legkisebb túlhaladásánál, (lásd 5a. sz. sematikus vázlatot) a víz (a) lapátot (c) kengyelre nyomja és a kengyellel együtt a 6. sz. állásba átbillenti. Az átbillentés azért következik be, mert az (i) forgópontnak a lapát fölületen kívüli fekvése foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom