78634. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromotorok áramleadásának és áramfölvételének szabályozására sorosan kapcsolt gépek mellett

árammal tápláltatik. Az (E) gerjesztőgép tekercselései (Wl, W2, W3). A (Wl) és (W3) tekercselések (gerjesztések) beállítására (Rl, R3) ellenállások szolgálnak. (R) a szabályozandó gép áramától vagy a hálózatáramtól vagy ezen áramok egyikének aránylagos részétől függő, előnyösen önműködő szabályozóberendezés, mely az (R, W) szabályozó ellenállás, illetve a (W2) tekercselés gerjesztőárama erősségének beállítására szolgál, (al, ax, ay) a hajtandó munkagépek pl. centrifugák, (m 1, mx, my) a hajtandó elektromotorok, (fl, fx, fy) a kézzel működtetett vagy önműködő szab(ályozóberendezések, melyek által az (m) motorok (gl, gx, gy) tekercselései az erősségre és irányra nézve beállíthatók. (Wl) gerjesztőtekercselés a változó összfeszültséghez van kapcsolva. (W2) tekercselés egy idegen áramforrás által tápláltatik, mely körülbelül állandó feszültséggel bír; a (W2) tekercselésben az áram (R) szabályozó által csökkentetik, mihelyt a főáram a meghatározott értéket túlhaladta, ellenben nagyobbíttatik, mihelyt a főáram meghatározott értéken alul csökken. (R) egy célszerű, pl. önműködő szabályozóberendezés, mely pl. olykép szerkeszthető, hogy a főáramtól függően a szabályozó az (RW) szabályozóellenállást nagyobbítja, illetve csökenti, mihelyt a főáram a meghatározott értéken túlhaladt, illetve annál kisebb lett. Az (R) szabályozó azonkívül pl. olykép is szerkeszthető, hogy az a főáramtól függően egy reálist működtet, mely az (RW) ellenállás időszakos rövidre eárását, illetve az (RW) ellenállás számára a rövidre zárás és a megszakítás tartamának viszonyát megfelelő értelemben eszközli. A (W7

9) tekercselés a szabályozandó gép árama, vagy a hálózatáram vagy ezen áramok egy aránylagos része által működtetett gerjesztés, mely az áram normális irányban haladása esetén a (\V2) tekercselés ellen működik. Minthogy a (Wl) tekercselés az összfeszültségnek megfelelően az (E) gerjesztő (illetve G gép) gerjesztésének főrészét' eszközölheti, ennek folytán (R)-,nek a gerjesztésnek csak a^on hátralékos részéi kell eszközölni, mely a meghatározott főáram mindenkori beállítására szükséges; ezen hátralékos résznek esetleg nem kell nagyobbnak lennie, mint amennyi a főáramkör feszültségveszteségeinek legyőzésére szükséges. Ezáltal a (W2) tekercselés, illetve az (R) szabályozó berendezés szükséges szabályozási hatáskör igen szűk határok között van tartva és a meghatározott áram beállítása lényegesen gyorsíttatik. Nemcsak a körülbelül állandó idegen feszültségtől, hanem magától a szabályozandó gép áramától is függő (W2) tekercselés ezen tulajdonságát, hogy a meghatározott áramot gyorsan beállítja, a (W3) tekercselés is támogatja, mely mely (W2) ellenében működik. Midőn a főáram csökkenni hajlandó, akkor a (W2) és (W8) tekercselés árammeneteinek differenciális hatása növekedik és ezzel együtt a (G) (illetve E) gépek mágneses mezői is erősbödnek úgy, hogy ezáltal a főáram ingadozása hathatósan legyőzetik. Midőn pedig a főáram növekedni hajlandó, akkor a (W3) és (W2) tekercselések differenciális hatása a (G) (illetve E) gépek mágneses mezőjét gyengíti úgy, hogy ezáltal a főáram ingadozása szintén legyőzetik. Azon esetben, ha a megközelítően állandó idegen feszültségtől függő tekercselés nem függne egyúttal a szabályozandó gép áramától, illetve a hálózatáramtól (mint ez az ismeretes gerjesztőberendezéseknél elő is fordul) a szabályozandó gép kapcsainál fekvő tekercselés (jelen esetben Wl), mely nagyrészt az öngerjesztés jellegével bir, a hálózatban föllépő terhelésingadozások szerint magát igen erősen vagy igen gyengén gerjesztené. Ezen zavaró folyamat csak olykép volna ellensúlyozható, ha a (W3) főtekercselés árama normális értéken fölül nagy mértékben növekedne vagy csökkenne. Ennek következménye eszerint a főáram nem kívánatos ingadozása volna, mely a tökéletlen szabályozás által idéztetnek elő. Azáltal, hogy a (W2) tekercselés nemcsak a megközelítően állandó idegen feszültségtől, hanem magától a szabályozandó gép áramától, illetve a hálózatáramtól is függ, a szabályozandó gép feszültségétől függő gerjesztésnek az ismert szabályozóberendezéseknél meglevő azon hajlandósága, hogy az állandóan tartandó áramot túl- vagy hiányosan szabályozza, csirájában megfojtatik, minthogy a főáram legkisebb ingadozása iránt igen érzékeny (R) szabályozóberendezés azonnal működésbe lép és a főáram említésre méltó ingadozását meg nem engedi, amennyiben a (W2) tekercselést mindig azon értekre állítjuk be, mely a főáram állandó mértéken való tartására szükséges. Ennek folytán és azért, mert ezenkívül a (W2) tekercselés szabályozási hatásköre lényegesen meg van szűkítve, a (W2) tekercselésnek nemcsak a körülbelül állandó idegen feszültségtől, hanem magától a szabályozandó gép áramától is vagy a hálózatáramtól való függősége által az állandó értéken tartandó főáram annál gyorsabb beállítása érhető el. -Ezen leírt berendezés további fontos előnye, hogy a szabályozandó (G) gép átváltását önműködően eszközli, úgy hogy az mótor vagy generátor gyanánt használható. Ila az egyes (ml, mx, my) motorok sorban megállíttatnak, akkor ezek, mint ismeretes, pl. mágneses mezőjük megfordításánál nyugalomba jövetelükig képesek mint generátorok a főáramkörnek haszonenergiát leadni, mi mellett azok az az (al, ax, ay) munkagépek lendítőtömegei által hajthatók. Mihelyt a sorosan kapcsolt generátorok gyanánt működő gépek összfeszültsége nagyobb, mint a motorok gyanánt működő gépek állal igényelt kapocsfeszültségek összege,