78621. lajstromszámú szabadalom • Önműködő terepszelvényfölvevő műszer

— 2 A műszer lényegére nézve, egy a föí­kocsira sze­relt és a kocsi járókerekeivel kényszer­rííeSgttrkapcsolatban álló s ennélfogva relatíve elmozduló papírszaíagbál és Író­szer számból áll, amelyek ezenkívül ínég egy ingaszerkezettel is összeköttetésben állanak, olyképen, hogy az ingának a mindenkori lejtó szöge szerint való ki­lendülésgi azz irószerkezetre vitetnek át és'azt befolyásolják,, előidézvén ezáltal a lejtőnek megfelelően való elmozdulását! és pedig úgy, hogy a papíron megtelelő léptékben kisebbítve tökéletesen hű képét kapjuk a terep természetbeni alakulatá­nak. A mellékelt rajz 1. ábrájá'ti a műszer berendezését ol­dalnézetben, 2. ábráján pedig fölülnézetben látjuk. A föltüntetett kiviteli példánál a közös alvázzal biró kocsinak négy járókereke van, amelyek közül a két első (1) tenge­lyükkel együtt forog. E tengelyre van ékelve a (2) fogaskerék, amely egy mía­gasabban elrendezett, párhuzamos (3) tengelyre ékelt (4) fogaskerékkel áll kap­csolatban. A (3) tengelyen ékvezeték'ben eltolhatóan van elrendezve az (5) dörzs­tárcsa, amely a függélyes tengelyen ülő (6) dörzstárcsát hajtja. Ennelk a tengelye hordja a (7) papirmozgatódobot. Ugyanis a szalagai-akii (8) papírszalag a célsze­rűen fékezett (9) papirdobról ezen (7) dob körül vezettetik a (10) dobra, amely a papírszalagot ismét fölgöngyöli. A (7) papirvezető dobbal szemben áll a (11) iró­szerszám. Vízszínles terep esetén tehát a leirt áttétel révén a (8) papírszalag, a járóke­rekek mozgásával arányos mozgást vé­gez és a (11) írószerszám előtt elhaladva ez utóbbi egyenes vízszíntes vonalat hoz rajta létre, még pedig a kocsi által meg­tett úttal arányos hosszban. Ha azonban a terep lejtős, akkor az irószerszámnak, nem vízszíntes, hanem a lejtő szögének megfelelően emelkedő vagy lefelé irá­nyuló vonalat kell • leírnia. Ennek elérésére gondoskodnunk kell az írószerszámnak megfelelő függélyes irányú mozgatásáról. Ezt pedig a találmány szerint például úgy érhet­jük el, hogy az írószerszámot egy füg­gélyes (12) vezetékben föl-alá mozgatha­tóan rendezzük el. A szerszámot tartó (13) rész csavaranya gyanánt van kiké­pezve a (14) csavar fölvételére, amely fölső végén egy (15) csavarkereket hord; ez utóbbi a (16) végnélküli csigával kap­csolódik, amelynek tengelyén az ékveze­tékben eltolható (17) dörzstárcsa foglal he­lyet. Ez utóbbi az (1) főtengelyről (18, 19) lánckerekek és (20) lánc segélyével haj­tott (21) dörzstárcsával áll kapcsolatiban. Amikor a (17) dörzstárcsa a (21) tár­csa középpontjával áll szemben, amint az a rajzon ltáható, akkor a (17) tárcsa nem forgattatik és ennélfogva a (16) csiga és (14) csavarorsó is áll, tehát az írószer­szám sem mozdul el függélyes irányban. Ez a helyzet felel meg a vízszintes fölü­letű terepnek. Hogy tehát a (17) tárcsa forgásba hozassék és ennek következté­ben az írószerszám a lejtő szögének megfelelően emelkedjék vagy sülyedjeni, a (17) tárcsát centrikus helyzetéből el kell tolni. E célból a tárcsa (22) ágyazását egy (23) tolórúd révén összeköttetésbe hozzuk a (24) ingával. Ez utóbbi a föl­tüíitetett példánál a (25) vízszíntes tenge­lyen van fölfüggesztve, amely a (23) rúd eltolására szolgáló (26) vezérlőszegmens foglal helyet. Ezen szegmens vezetőfölü­lete. amely célszerűen görgő révén érint­kezik a (23) rúd végével, számítás útján áílapíttatik meg olyképen, hogy a lejtő szögének megfelelő, kellő nagyságú elto­lást hozza létre, és ilykép a (17) dörzs­tárcsa megfelelő sebességgel forgattas­sék és végeredményben a (11) írószer­szám megfelelően elmozduljon. Az inga kilengései természetesen sok­féle más módon is vihetők át az írószer­számot mozgató szerkezetre és ezen moz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom