78617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mérőkészülék függvények integráljainak, ill. középértékének meghatározására
_ 4 — rúdnak hasítékkal ellátott középső része az egyik oldalon, belül fogazva van. Ezen fogazott rúddal a (k) fogaskerék kapcsolódik, mely az (s) rúd tengelyirányú elmozgásánál forog, míg az (s) rúd forgatásakor helyben marad, amennyiben a rúd legördül rajta. A (pl) korong alsó síkjából kiszögelő (o) szemölcsökben az (s) rúd hosszirányban elcsúsztathatóan van ágyazva, míg az (s) rúd elforgatásakor (pl) korongot magával viszi. A (pl) korong fölött gördül az (rl) futókerék, melynek tengelyén a függélyes (z) tengelyen szabadon forgatható (y2) kúpkerékkel kapcsolódó (yl) kúpkerék van fölékelve. Az (y2) kerékkel együtt forgathatóan van ágyazva a (p2) korong, melyen az (r2) futókerék gördül. Az (rl), (r2) futókerekek tengelyén (szl) illetve (sz2) számlálószerkezetek vannak elrendezve. Az (n) mérőcsúcsnak a készülék függélyes középtengelyétől való távolsága (R), az (rl) futókeréké (Rí), az (r2) futókeréké pedig (R2). Az (Rl), (R2) távolságok az (rl) futókerekek tengelyeinek az (sl) rúdhoz erősített (z) karhoz való kapcsolása által kapott fix áttétel útján változtatható. Ha az (s) rudat forgatjuk, akkor az alsó (pl) korong vele együtt forog; az alsó korongon gördülő (rl) futókerék viszont a fölső (p2) korongot viszi magával. Ha az (s) rudat tengelye irányában mozgatjuk, akkor (k) fogaskerék közvetítésével az (sl) fogasrúd vele arányosan mozog, ez viszont az ismertetett fix áttétellel az (rl), (r2) futókerekeknek a középponttól való (Rl), (R2) távolságát változtatja ugyancsak (R)-rel arányosan. A 9. ábrán föltüntetett elemi terület df = -*-R2 doc és az egész terület Legyenek a futókerekek elemi elfordulásai (dnl) és (dn2). A műszer középpontját a (P) középpontra helyezzük (a középpont tetszés szerint választható) és a műszer (n) mérőesúcsával a (ds) elemi köriven végig haladunk, akkor a (pl) korong ugyancsak (da)-val fordul el. 0 = a; u = b állandó számok. Ri . Ra dnL = ~~ Rda; a (p2) korong fordulatszáma dn' = —; ahol (c) állandó szám; dna r2 = dn'Ra ; dn2 == r2 dn2 = r ' 'e ®s ®r t ®két beheiyettesítve dDa = vagyis df = ^^ab cdn2 ; legyen ^r^abc = C2 , amely a műszertől függő állandó szám és (N2) a futókeréknek fordulatszáma a mérőrúd egy teljes körülfordulásakor, akkor F = C2 N2 , vagyis a területet megkapjuk, ha a számlálószerkezeten a fordulatszámot leolvassuk. Az elemi készülékeket egymással és ugyancsak készüléksorozatokat egymással kapcsolatba hozva, általános alakú integrálok állapíthatók meg közvetlen mérés útján. Ha több elemi készüléket kapcsolunk egymással, akkor célszerű elektromos átvitelt alkalmazni. Ez pl. úgy történhet, hogy az első készülék futókerekének tengelye egyszeri körülforduláskor (n)-szer áramot kapcsol be és az így létrejött áramlökések forgatják a második készülék korongját; ha az áramlökések számát elegendő nagyra vesszük, akkor elérhetjük, hogy a második készülék korongjának forgása gyakorlatilag az első készülék futókerekének forgásával synchronnak tekinthető. A vázolt alapelvek szerint szerkesztett mérőkészülékek, különösen ha elektromos átvitelt alkalmazunk, célszerűen használhatók központi registráló-berendezésekhez. Igy pl. egy gőzturbinatelepen mérhetjük egyes aggregátumok gőzfogyasztását és ha a műszereket az elektromos készülékek kapcsolótáblája mellé helyezzük, akkor egymás mellett leolvashatók és összehasonlíthatók a gőzfogyasztás és az elektromos teljesítmények adatai. Vagy pl. valamely földgázmezőn, központi helyen, registrálható különböző gázkutakból áramló gáz nyomása, sebessége, mennyisége stb.
