78601. lajstromszámú szabadalom • Betörés elleni biztosító
- 3 -részen túl simára van leesztergálva a 'korong, úgy, hogy itt a (11) kefe csúszhatik rajta. A kikapcsolókontaktust a (10) szigetelőíolt képezi, amely a (8) korong külső síkjával színest van besülyesztve a korongba. Az 1. ábrában látható a (10) folt kőrszelet alakja, amely elég terjedelmes hozzá, hogy vak riasztózajt ne keltsen. A (10) szigetelőfolt egy második (12) rugókontaktus hatóterébe esik, úgy, hogy a korongnak az 1. ábrából látható állásában a biztosító áramkör meg van szakítva. A készüléket rendes állásában az át nem látszó anyagból készült (14) süveg borítja, hogy avatatlanok meg ne tudhassák a 10) szlgetelőfolt helyét. A süveget (15) csavarokkal, (16) zsinórral és (17) ólompecséttel biztosíthatjuk. A biztosítózárhoz csatlakozó villamosvezetékek az 1. ábrán vannak föltüntetve. A (11) és (12) rugóktól két (18) vezeték megy az ajtó megrázkódtatásakor vagy kinyitásakor záródó (19) áramkapcsolóhoz, onnan a (20) áramforráshoz és a (21) rnágneshöz. A (18) vezetékeket valamely ismert nyugalmi áramteleppel biztosíthatjuk keresztülvágás elleti. A (21) mágnessel működik együtt a (22) korong, amit a (23) rugó a mágnestől állandóan visszafelé húzni igyekszik, úgy, hogy a (24), kilincs 'rögzíti a valamely óramű, vagy efféle által hajtott (25) zárkereket. Ez utóbbival együtt jár egy (26) kontaktuskorong, amely a (29) vezeték keféi, valamint a (27) kefe útján be van iktatva egy riasztó áramkörbe, A bekapcsolást a (28) szigetelőfalt szakítja meg. Mihelyt a (21) mágnes önmagáihoz húzza a (22) horgonyt, a (24) kilincs kiemelkedik a (25) zárkerékben lévő rovátkából, s ekkor a (25) zárkerék egy teljes fordulatot végezhet, miközben a (26) kontaktus folytonosan zárja a riasztó áramkört. Egy teljes fordulat végeztével ez az áramkör ismét megszakad és a készülék nyugalomba jön. Ha a (19) kapcsoló most újból záródik, akkor az egész 'folyamat ismétlődik, mimellett a (25) zárkerék óraművében lévő hajtórugónak, vagy effélének méretezésével, ill. beállításával tetszésszerinti tartamura szabhatjuk az egy fordulathoz kellő időt. A 3. és 4. ábra a betörés elleni biztosítóhoz tartozó (30) kulcsot tünteti föl. Ez a kulcs két, (31) és (32) részből áll, amelyek egymáshoz képest elforgathatólag vámnak kiképezve. A (31) részben van az egyenlőszárú háromszög keresztmetszetű lyuk (4. ábra), amely a (4) csap (5) tövisére dugható, mig a (32) rész (34) 'kulcsfogantyúval van ellátva. Ez utóbbi assz'iimmetrikussá van kiképezve, hogy a különféle oldóállásokhoz való helyzet pontosan beállítható legyen. A (31) és (32) részek közötti viszonylagos elforgathatóság folytán, — amint az 5. ábrában szaggatott vonallal Van jelölve, — a (34) kulcsfogantyú és a (33) háromszög középvonala között bármely tetszésszerinti szögletet beállíthatunk, s ezt a (35) állítócsavarral rögzíthetjük. A készülék működése a következő: Először a (10) szigetelőfoltot valamely kívánt helyzetbe hozzuk, azután a kulcsnak (31) és (32) felét egymáshoz képest addig elforgatjuk, amig a (34) fogantyú elé a hozzávaló oldóhelyzetbe, pld. függélyes fölső állásba jut. A kulcsrészek ezen viszonylagos helyzetét ja |(35) csavarral rögzítjük. Már most arra való tekintet nélkül, vájjon mennyire van elforgatva a >(8) kontaktuskorong, a biztosító mindenkor ki fog kapcsoltatni, mihelyt a kulesfogantyú éle a választott, most pld. a fölső függélyes állásba jut. A találmány természetesen nem korlátozódik a rajzban föltüntetett különös kiviteli alakokra, amik tulajdonképpen csak példák gyanánt szolgálnak. Ha a föntebb említett módon kulossorozatot használunk, akkor a beállítás' fordítva megy végbe, Először is a kiválasztott kulcsot rádugjuk a (6) tövisre, kikapcsoljuk a riasztókészüéket és a kulcsot a kellő helyzetbe fordítjuk. Ezt a helyzetet ütközővel vagy csíptetővel rögzíthetjük, úgy, hogy a (8) .kontaktuskorongot most már kényelmesen átállíthatjuk.
