78595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomszuperoxydcinktelepek vagy elemek raktározhatóvá tételére

, Megjelent 1921. évi december hó 19-én. MAGYAR KIRÁLYI ^f^ SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78595. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás ólomszuperoxid-cink-telepek vagy elemek raktározhatóvá tételére. RINGÉ & O CÉG DREZDA/m KLOTZSCHEBEN. A bejelentés napja 1919 február hó 22-ike. Elsőbbsége 1918 január hó 5-ike. Száraz telepek vagy elemek előállításánál oly célból, hogy az eddig használt barnakövet, amelynek beszerzése naprólnapra több nehézséget okoz, belföldön beszerezhető más anyaggal pótolják, javaslatba hozták a telepeknek vagy elemeknek egyrészt cinkből és másrészt ólomszuperoxidból, grafitból és széniből való összeállítását alkalmas elektrolit használata mellett. Kitűnt, hogy ezek a telepek és elemek raktározásnál nem állandók, hanem már igen rövid idő alatt teljesen önmaguktól kisülnek. Megállapítottuk, hogy a rakározhatóság ezen hiánya arra vezetendő vissza, hogy a telepekben vagy elemekben az ólomszuperoxid egy része ólomkloriddá alakul át, minek következtében a belső ellenállás annyira megnövekszik, hogy a telepek vagy elemek hatástalanná válnak. Jelen találmány ezt a hátrányt azzal szünteti meg, hogy olyan anyagokat adagolunk, amelyek ólomklorid képződését megakadályozzák, miáltal az ólomszuperoxid cink-telepek vagy elemek raktározhatóságát és ezzel használhatóságát érjük el. Ilyen anyagok gyanánt például különféle hidroxidok, mint a kalcium, magnézium, bárium és a nitrogén hidroxidjai jön -nek tekintetbe, amelyeket a pozitív elektródához vagy az elektrolithez vagy mindkettőhöz adagolunk és amelyek az ólomklorid képződését kizárják. A telepben vagy elemben ekkor végbemenő kémiai folyamat a következő : az elektrolit kloridjai a klórt nem adhatják le többé, mint eddig az ólomszuperoxidnak, minthogy a klór affinitása a kalciumhoz, mágnéziumhoz, báriumhoz, nitrogénhez stb. nagyobb, mint az ólomhoz. Ennélfogva megfelelő klorid képződik, amely higroszkopos tulajdonságainál és oldhatóságánál fogva a telepre előnyös hatású és ezáltal a raktározhatóságot még tovább rendkívüli módon növeli. A jelen eljárás szerint zseblámpásokhoz készült kísérleti telepek, amelyeknek feszültsége a készítéskor 5 V. volt, ugyanezt a feszültséget mutatták még egy havi raktározás után is, míg hidroxidok alkalmazása nélkül, de egyébként ugyanolyan módon készült telepek már 8—14 nap után teljesen kisültek. Az összehasonlító kísérletek eredményeiben mutatkozó ezen különbségből a jelen találmány szerinti telepeknek gyakorlatilag véve, határtalan tartósságára lehet következtetni. Az eljárás egy célszerű foganatositási