78556. lajstromszámú szabadalom • Csigasoros erőmérő és teheremelő szerkezet

Megjelent 1921. évi december hó 19-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 78556. szám. VU/f. OSZTÁLY. Csigasoros erőmérő és teheremelő szerkezet. PETHÖ FERENC ÁLLAMPÉNZTÁRI TANÁCSOS SZEGEDEN. A bejelentés napja 1920 január hó 14-ike. A jelien találmány céiljia, hogy nagy terheket bírunk mérni, illetőleg nagy erőket bírjunk kifejteni kis kiegyensúlyozó erők segítségével!. Oly emeltyűszerkezetaknél, mint amilyenek az emelőgépek, nyomó- és szakítógépek, valamint a mérlegek is, a teher- és erő nagysága közötti összefüggés az áttételi viszony, vagyis az emeltyűkarok viszonya által meg van határozva. Mivel azonban az emeltyűkarok sokasága csak egy bizonyos határiig fokozható, mert annak sokszor határt szab a szerkezet mérete, úgy a mérő, illetőleg emelőszerkezet tetszésszerinti áttételre sok esetben nem szerkeszthető meg. A jelen találmány egy foganatosításképen bemutatott alakja, csak egy emeltyűkart hagy meg és a többi emeltyűszerkezetet csigasorral helyettesíti, 'mely úgy egyszerű, mint hatvány, esetleg differenciális csigasor is tehet. A csigasoroknak a szerkezetbe valló behozatala azt fogjía eredményezni, hogy a készülék méretei sok esetben kisebbek lesznek, imiint emjeltyűkarok esetén, tehát a mérendő és összehasonlító erők viszonya nagyobbra adódik. Ezen találmány különösen hivatva van a hitelles méiiiegképesség föltételeit meg sem közelítő rugós szerkezetű mérlegek kiküszöbölésére. A példaképen (1. ábra) bemutatott foganatosítási alak egy kombinált mérleget mutat, melynek- (a) tehertartó lapjára, vagy (b) teherhordó horogjára lesz a mérendő (G) súly helyezve, illetőleg akasztva. Ezen (a) tehertartólap, illetőleg (b) teherhordóhorog (c) és (d) rudazata az (e) és (f) csiigasorrendszert, — melynek áttételi viszonya által meghatározott csigaszáma, a teher- és erőviszonyához mérten alkalmasan van válszatva, — a rája feszített (a) kötélrendszer által széthúzza, még pedig oly módon, hogy a (a) kötélrendszer egyik (k) végén az (m) kiegyensúlyozó erő, 'illetőleg súly kisebb, mint annaik másik (1) végén kiegyensúlyozó (n) erő, melyek az (n,.—s), Illetőleg az (r—s') kétkarú emeltyűk segítségével tartanak egyensúlyt. Nyilvánvaló, hogy a (G) teher 'nagyságának változása folytán az (m és n) kiegyensúlyozó súlyok kilengései az (x—y) illetve (x'—y') pályán (skálán) nem lessznek egyenlők, miáltal a mérleg mérési képessége, vagyis mérési határa két részr!

e| oszlik meg. Ha a kisebbik (m) kiegyensúlyozó súly a kilengés (x—y) pályájának