78555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés robbanóanyagok előállítására

Megjelent 1921. évi december hó 19-én. MAGYAR KIRÁLYI |jj|| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78555. szám. XIX/g. OSZTÁLY. Eljárás szemcsés robbantóanyagok előállítására. HANS HEINRICH XV. FÜRST VON PLESS URALKODÓ HERCEG KATTOWITZBAN (FELSŐ-SZILÉZIA). A bejelentés napja 1916 április hó 20-ika. Elsőbbsége 1916 április hó 13-ika. Ismeretes, hogy a poralakú robbantóanyagok robbantóképessége huzamosabb tárolásnál csökken. Ez a körülmény különö" sen ama számos klorát-robbantóanyagná! mutatkozott, amelyeket Németországban és Ausztria-Magyarországom a háború alatt az egyébként használt robbantóanyagok pótléka gyanánt javasoltak. A robbanóképesség csökkenését a;z a körülmény okozza, hogy a poralakú robbantóanyag bizonyos idő múlva összesül és így a töltési sűrűség megnövekedik. Ez a jelenség különösen oly robbantőanyagoknál következik be, amelyeket erélyesen ható gerjesztőanyagok, mint pl. trinitroroluol, vagy nitroglicerin alkalmazása nélkül állítanak elő. Megkísérelték már ezen hátrány kiküszöbölését oly módon, hogy a robbantóanyag egyes alkatrészeit szemcsés alakban használták. Ezzel az alkatrészek túlbenső keveredésének meggátlását célozták. Az ismeretes eljárások szerint a szemcsézés céljából maguk a robbantóanygok vagy azok alkatrészei megömlesztendők. Az ezen célra szükséges magasabb hőmérsékletek alkalmazása azonban bizonyos aggályokra ad okot. Azt találtam, hogy már közönséges hőmérsékleten is sikerül kielégítő és tartós szemcsézést elérni és ezzel a töltési sűrűséget lényegesen csökkenteni, a robbantóképességet jelentékenyen fokozni, a robbantóanyagok ülepedését biztosan elkerülni és azok tartósságát növelni. Ezt a célt azáltal érjük eil, hogy a robbanóanyag" hoz vagy alkatrészeihez folyékony anyagokat adunk és mérsékelt hő behatása utján vagy alkalmas reagensek segélyével ezen folyékony anyagoknak megdermedését idézzük elő. így pl. fehérjeoldatot használhatunk hozag gyanánt és a keveréket azután gázalakú vagy oldott formaldehiddel kezelhetjük. További példa, hogy hozag gyanánt cellulózát és ennek megdermesztésére alkoholesztert használunk. A reagensnek a folyékony anyagra való behatása folytán az utóbbi megdermed, rnimellett szemcsés robbantóanyagokat kapunk, amelyeket vagy közvetlenül vagy felaprítás után alkalmazhatunk. Ily módon valamennyi robbanóanyagot, többek között pl. klorát- vagy ammoniumnitrátrobbantóanyagokat hozhatunk szemcsés alakra. Az ekként kezelt masszát durva szitákon nyomjuk keresztül és enyhe me-