78549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserző pótanyag előállítására

Megjelent 1921. évi december hó 19-én. MAGYAR KIRÁLYI jH»| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78549. szám. XI/a OSZTÁLY. Eljárás cserzőpótanyag előállítására. GRÁF KÁROLY GYÁROS A GEBRÜDER GRÁF GERBSTÜFFEXTRAKTFABRIK CÉG TAGJA KÖLN-RODENKIRCHENBEN. A bejelentés napja 1918 november hó 5-ike Elsőbbsége 1916 március hó 3-ika. A találmány tárgya eljárás cserzőpótanyag előállítására, melyf

úgy magában, mint az eddig használatos növényi cserzőanyag-kivonatokkal keverve alkalmazható használatra alkalmas bőr készítésére, anélkül, hogy az eddig használatos munkamód általában változást szenvedne. Mindenféle kátránynak a cserzésliez való alkalmazása már ismert, a kátrányt vagy mint olyant, konyhasóval keverve (99541. sz. német szabadalom) alkalmazzák, vagy pedig kátránynak terpentin olajjal vagy más hígító illetőleg oldószerekkel való keverékét. (135844. sz. úémet szabadalom.) Az új eljárás szerint azonban a kátrányt nem mint olyat alkalmazzuk, hanem előbb a kátrányokból kivonatot ké szítunk vizes sós oldatokkal, különösen nátrinmszulfitol (lattal. Ezekben föloldódnak a cserzés szempontjából értékes anyagok, míg a kátrány fenoljai, melyek a fönti szabadalmak szerinti cserzőlevelekbeii még benne vannak, itt nem oldódnak ki. A nagy fenoltartalom azonban a cserzőlének káros tulajdonságokat kölcsönöz és a bőr sötétre színeződik. Hogy a nátriumsznl fi toldatban ezek a fenolok nem oldódnak, azt nem lehetett előrelátni, mert a nátriumszulfitoldat alkalikus kémhatású és alkáliákban a fenolok oldódnak. A kátrányalkotórészeknek a nátriumszu Ifitoldatban való oldata közvetlenül fölhasználható a cserzésliez, de megjavítható a cserzőfolyadék timsó vagy más hasonlóan ható savanyú sónak a hozzátételével, aminők egyrészt az aluminiumszulfát, a kromtimsö stb. és másrészt a rézszulfát vagy hasonlóan ható nehézfémsók. Az utókezelésnél szereplő anyagokat, aminők az aluniiniumszulfát és a rézsznlfát, már az előkezelésnél is adagolhatjuk. Ezen eljárással olyan terméket kapunk, amelyet szükség esetén szintén alkalmazhatunk bőrcserzésre. Az eredmény azonban sokkal kevésbbé kedvező, mintha a kérdéses anyagokat csak az utókezelésnél adagoljuk. Lehetséges továbbá az is, hogy cserzőhatást hozunk létre csupán az említett szulfátok valamelyikének egymagában való adagolása által. így azonban, ha egyedül rézszulfátot alkalmazunk, a cserzőhatás sokkal gyengébb lesz és a bőr nem lesz olyan „telt", mintha aluminiumszulfátot vagy ennek helyén alkalmazható más szulfátok vagy timsók valamelyikét