78516. lajstromszámú szabadalom • Elektromos időzetkapcsoló

Megjelent 1921. évi december hó 6-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI R AS 78516. szám. VII/g. OSZTÁLY. Elektromos időzetkapcsoló. TVERMO.ES & ABRAHAMSON CÉG KOPENHÁGÁBAN. A. bejelentés napja 1918 április hó 10-ike. Elsőbbsége 1917 november hó 8-ika. A találmány tárgya oly elektromos időzetkap­csolókra vonatkozik, melyeknél az időzetkapeso­lón átvezetett egy vagy több áramkör zárására egy elem hevítésénél és rákövetkező lehűlésénél bekövetkező kiterjedését és összehúzódását hasz­nosítjuk. Az eddig ismertté váll időzetkapesolólóknál, melyeknél a fölhevített elem hevitőtest mellett vagy közvetlenül a hevítőtesten volt elrendezve, az említett élem fölhevítése a külső hőmérsékleti viszonyoktól és véletlen légáramlásoktól többé vagy kevésbbé függő időt igényelt még akkor is, ha a hevítőtestet és a fölhevített elemet közös er­nyővel fedték le. Ebből az a hátrány származott, hogy az időzetkapcsoló hatásának tartama nem minden esetben volt állandó, ami az időzetkap­csolónak pl. lépesőházaulomataként való haszná­latánál kedvezőtlen viszonyokat hozott léire. Ezt a hátrányt a találmány értelmében azáltal kerüljük el, hogy a fölhevített elemet cső alakjá­ban képezzük ki, mely a hevítőtestet körülzárja. Ezáltal elérjük, hogy a fölhevítés külső légára­moktól és a külső hőmérséklettől csaknem függet­lenné válik úgy, hogy az időzetkapcsoló kontak­tusainak adott beszebályozásánál minden külső hőmérsékletnél az időzetkapcsoló halástarlamá­nak csaknem teljes állandóságát érjük el. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező időzetkapcsoló egy foganatosítási alakja lépcső­házautomatán alkalmazva van föltüntetve. Az (1) alátétlemez a (2) csatlakoztatószorítók­kal van ellátva. A (3) elektromos izzólámpa (vagy más elektromos hevitőtest) a (4) elem fölhevíté­sére szolgál. A (4) elem a (3) hevítőtestet körül­vevő cső alakjában yan kiképezve, mely alsó vé­cével az (1) lemezhez van erősítve, míg fölső, vé­gén az (5) csap megy harántirányban keresztül. Az (5) csapon az egyenlőtlen karú (6, 8) emelő van forgathatóan ágyazva, melynek rövidebb karja a szabályozható (7) ütközőhöz fekszik, míg hosszabb karja a jelen esetben a platinából vagy más alkalmas anyagból álló (9) kontaktussal van ellátva; ez utóbbi a (4) cső kiterjedése és a (8) karnak rákövetkező fölfelé haladása közben a színién helytálló és szabályozható (10) kontak­tussal jut érintkezésbe. A (6, 8) emelő ahelyett, hogy az (5) csapon a (4) cső végében volna ágyazva, ép oly jól rövidebb (6) karjának végével a kapcsolódeszkán elrendezeti helytálló csap kö­rül forgathat óan is ágyazható és a (4) cső fölső végéhez fekhet, tehát egykarú emelő alakjában lehet kiképezve. A (8) kar mozgása emellett ugyanaz, mint a rajzon ábrázolt esetben. A (8) kar a (22 kampóban végződik, mely az elektromágnes fegyverzetének (23) kampójába kapcsolódik. Az időzetkapcsoló következőkép működik: lla-a lépcsőházvilágílóberendezés (24) nyomó­gombjainak egyikét lenyomjuk, akkor a rajzon nem ábrázolt áramforrástól kiindulva, a (25) vezetéken, (26) vezetéken, (24) nyomógombon, (27) vezetéken, az ez utóbbival összekötött (2) csatlakoztató szorítón, a (28) vezetéken, a (3) izzólámpán, a (29) vezetéken, az elektromágnes tekercsein, a (30, 31) vezetékeken, az ez utóbbiak­kal összekötött (2) csatlakoztató szorítón, a (32) vezetéken, a (33) átkapcsolón és a (34) vezetéken át az áramforráshoz visszamenő áramkör zára­tik. Ezáltal a (11) elektromágnes (12) fegyverzetét vonzza és a (35) vezetéken, a (12) fegyverzeten, a (13) és (14) kontaktusokon, valamint a (36) ve­zetéken át a (24) nyomógombhoz párhuzamos

Next

/
Oldalképek
Tartalom