78507. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hidraulikus vízalatti hangjeladók hatásfokának javítására

— 3 -párnát rendezzük el, amelyet a (D) tengelyt körülvevő és a (C) tokkal összefüggő (L) hüvely a szirénatokkal együttesen alkot. A toknak továbbá a hangfejlesztőhelyen túl kinyúló (M) meghosszabbítása is van. A (K) légpárna megakadályozza azt, hogy a (C) tokban lévő víz gyors nyomásingadozásokban résztvegyen. Ezzel a befelé induló hullámvonalat majdnem teljesen elfojtjuk és a kifelé, az (M) csődarabon át tovaterjedő hullámvonal zavartalanul kialakulhat. Emellett az (M) toldat ezen külső hullámvonal erősítését is előidézi. E toldat el is maradhat ugyan, csakhogy ez esetben a víznek a hangnyílásokon való kiáramlása alkalmával keletkező túlnyomás minden oldal felé egyenletesen terjedhetne tova, míg azt a toldat arra kényszeríti, hogy az utóbbinak hosszirányában terjedjen tova. Emellett nem szükséges az, hogy — miként az az ábrán látható — az (M) toldat harántmetszete mindenütt egyenlő legyen. Adott esetben előnyös lehet az átbocsátó harántmetszetet egy vagy több helyen szűkíteni, miáltal fojtó hatást érhetünk el. Továbbá a toldat hosszát meghatározott viszonyba hozhatjuk a hanghullám hosszával, amikor is azután az ezen hossz által megszabott hangolást a kívánt hatás szerint célszerűen úgy választhatjuk meg, hogy az az üzemfrekvenciával egyenlő vagy ennél magasabb legyen. Az (M) csőtoldat méretezésénél és hangolásánál a hangenergiának azon részét is mindig tekintetbe kell venni, amely a toldat falán keresztül a környező vízre átadódik. Ezen energia annál nagyobb lesz, mennél nagyobb a falak rugalmassága. Az 1. ábrán föltüntetett sziréna tehát erősíti a külső hullámvonalat és elfojtja a belsőt. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a megfordított viszonyról van szó. Miként ezen ábrából látható, megfelelően ugyanazon eszközöket alkalmaztuk, mit az 1. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál, csakhogy a (K) légpárnát az áramlás irányában a hangfejlesztőhely mögé helyeztük el. A megfelelő részeket egyébként ugyanazon jelekkel láttuk el, mint az 1. ábrában. Hogy a belső hullámvonal a benne rejlő energiát a környező víznek átadhassa, a (C) tok falait (N)-nél oly vékonyra méreteztük, hogy azok a hang áthatolását lényegesen ne akadályozzák. E falvastagságot akként választhatjuk meg, hogy a fal önrezgése összeessék a sziréna üzemfrekvenciájával. Rendszerint azonban előnyösebb lesz, ha a falvastagságot akként választjuk meg, hogy a tok az üzemfrekvenciánál magasabbra legyen hangolva. Ekkor azután módunkban áll az üzemfrekvenciát a szükséghez képest fokozni vagy csökkenteni anélkül, hogy az üzemviszonyok lényegesen megváltoznának. Ha az (N) falat túlságosan vékonyra képezzük ki, vagyis a víznél akusztikailag lágyabbá tesszük, akkor az úgy fog hatni, mintha jelen sem volna. Szabcédalmi igények : 1. Berendezés hidraulikus vízalatti hangjeladó telepek hatásfokának javítására, jellemezve a jeladó oly kiképzése és elrendezése által, hogy a (G, H) hangfejlesztőhelytől a jeladó belsejébe távozó hullámvonal a kifelé távozóval szemben gyengítve van vagy megfordítva. 2. Az 1. igényben védett hidraulikus vízalatti hangjeladó foganatosítási alakja, jellemezve a jeladó tokjának oly kiképzése és elrendezése által, hogy az áramlás irányában a kilépési hely előtt lévő folyadéktérfogat nagymértékű azon folyadéktérfogathoz képest, amely a kifelé haladó hanghullámot először veszi föl vagy megfordítva. 3. Az 1. és 2. igényben védett hidraulikus vízalatti hangjeladó foganatosítási alakja, jellemezve a jeladó tokjában a hangfejlesztőhely előtt vagy mögött a sugárzási mezőn belül alkalmazott, a leadó, illetve fölvevő folyadék nyomásának alávetett légpárnák által. 4. A 3. igényben védett hidraulikus víz-