78503. lajstromszámú szabadalom • Gép szúrható anyagok, különösen lápföld, tőzeg vagy más effélék kiemelésére és mélyen a láp alatt levő anyag szállítására
gálhatnak, amelynek az (5) szalagra fölerősített (9) ütközőkre hatnak. Fontos az, hogy a (10) és (11) működtető elemek a szúrószekrénnyel nem állanak összeköttetésben, miáltal elérjük azt, hogy az eddigelé szokásos, rendkívül hosszú láncok és kötelek fölöslegessé válnak. Az 1. ábra szerinti foganatosítás! alak működési módja olyan, hogy a szúrószekrény lefelé mozgása alkalmával a (9) ütköző a (10) ütközőhöz csapódik, minek folytán a hajtoelem fölfelé húzódik és a kést működteti. A szekrény fölfelé mozgása alkalmával megfordítva, a kés ismét kicsappantott helyzetébe jut azáltal, hogy a (9) ütköző" a (11) ütközőhöz szorul. Az (1) szúrószekrény alatt a (13) forgáspont körül szabadon lengethető (12) csappantyú van elrendezve. Az a (12) csappantyú egyúttal a levezető csuszkát alkotja és azt a (14) terhelő súly akként befolyásolja, hogy amidőn az (1) szúrószekrény fölfelé mozog, a csappantyú önműködően a levezető helyzetbe csapódik, míg az (1) szúrószekrény lefelé mozgása alkalmával a csappantyút maga a szúrószekrény a 8. ábrán credményvonallal föltüntetett függélyes holyzetébe szorítja úgy, hogy a szekrény számára szabad pálya létesül. Hogy a csappantyú elvezető helyzetében elvezető csúszka gyanánt szolgálhasson, azt a (15) rögzítőelein segélyével helyzetében biztosítjuk. Ekkor a (12) csappantyú a tőzeg lefutása közben rézsútos helyzetéből nem mozgathat ki. Ezt a (15) rögzítőelemet közvetlenül a szúrógép hajtószerkezetének be- és kiiktató elemei működtetik, vagyis a gép megállítása alkalmával a (15) rögzítőelem a csappantyút alátámasztó helyzetébe áll be. Mihelyt a szúrógépet ismét a lefelé mozgásra váltjuk át, a (15) rögzítőelem a csappantyúi elátámasztó helyzetéből önműködően visszafordul úgy, hogy a (12) csappantyú a szekrénynek a szúrásra átváltott állapotában szabadon lengethetnő, amikor is azt a szúrószekrény oldalra kitérítheti. Ezzel minden üzemzavart vagy a csappantyúnak törésével járható nekiszaladásl biztosan elkerülünk. Ezen működési mód elérésére alkalmas berendezés a 6., 8. ábrákon példaképpeni foganatosítási alakjában vázlatosan van föltiintetve. Eszerint a (15) rögzítőelemet a (16) tengelyen elrendezett emeltyű alkotja. A (15) emeltyű célszerűen oly szélesen van kiképezve, hogy az a (12) csappantyúnak jó alátámasztást nyújt. A (16) tengely (17) emeltyűkart is hord. mely a (19) tárcsában kiképezett (18) görbületi kivágással működik együtt, mely (19) tárcsa a (21) kézikerékkel ellátott (20) kiiktatótengelyen van elrendezve. Ha a (21) kézikereket elforgatjuk, akkor a (22) tranzmisszió eltolódik és be-, illetve kikapcsolódik. Ila a (22) tranzmissziót a (21) kézikerék elforgatásával pl. kikapcsoljuk, akkor a (20) tengelynek ,és ezzel a (19) görbületi tárcsának oly elforgása következik be, hogy a (17) emeltyűkar oldalirányban elfordul, ami a (15) rögzítő emeltyű elállítását is okozza. A (17) emeltyű célszerűen húzórugó hatása alatt áll. A 2. ábra szerinti föganatosítási alaknál a szúrószekrény az annak alsó végén elrendezett (3) elválasztóeszközön, pl. metszőkésen kívül még több (3', 3') elválasztó eszközzel van ellátva, amelyek a kiemelt tőzegoszlopot részekre osztják. Hogy különböző fajtájú szállítandó rétegeket jellegüknek megfelelően oszthassunk szét, pl. hogy a tőzeg fölött lévő omladékanyagot a tőzegtől a réteg vastagságának megfelelően elkülöníthessük, hogy tehát a gép működési módja az esetrőlesetre változó lápviszonyokhoz könnyen alkalmazkodhassék, evégből az elválasztó eszközök beállíthatóan vannak elrendezve. Ezen célból pl. a 2. ábrán föltüntetett módon az (1) szúrószekrényt a (23) tartalékvezetékek sorozatával láthatjuk el. Az elválasztó eszközök működtetése vagy egyidejűleg egy és ugyanazon (5) hajtóelem vagy különböző (5) hajtóelemek segélyével történhetik. Az (5) hajtóelemek mozgató közegei ezen foganatosítási alaknál egy vagy több (24) menesztőből állanak, amelyek a (25) csigákon vezetett külön (26) vonóelemekre vannak fölerősítve. A (26) vonóelemek hajtása alkalmas (28) áttételi elemek útján kézzel, a (29) motola segélyével történik (3. ábra). Ily módon a szúrószekrény beszúródása után kézzel kényelmesen lehet a (24) menesztőket oly módon működtetni, hogy azok a metszőkés vagy kések (5) hajtóelemének (9) ütközőjére hassanak. A (24, 26) mozgatóelemek többszörös elrendezésével elérjük azt, hogy a (3, 3') elválasztóeszközök egymástól függetlenül működtethetők (3. ábra). Ily módón tehát a ikernelt tőzegoszlopot a (27) szállítószalagra rétegenként ejthetjük, az omladékanyagot a tőzegtől elválasztjuk és végül az elvezetőcsúszka gyanánt szolgáló (12) csappantyú szabaddá tétele után az omladékanyagot ismét visszaboesáthatjuk a szúrt lyukba. A 3. ábrán látható továbbá, hogy a (24, 26) mozgatóelemek hajtása az (M) mótor felől történik, itt a (30) kerekeket a (31, 32) lánchajtások útján a (33) géptengely felől hajtjuk, mely célból a (33) géptengelyen lévő (32) lánckerekek külön kezelhető (34) tengelykapcsolások segélyével bekapcsolhatók. A 4. ábrán a (31, 32, 33, 34) hajtószerkezet hajtása fölülnézetben vázlatosan van föltüntetve. A 6—8. ábrákon látható továbbá, hogy a működtető elemek, pl. a föntemlített (10, 11) ütközők vagy a 2. ábra szerinti foganatosítási alaknál a (24) menesztők vagy a (2) szűrógépállványon eltolhatóan rendezhetők el. A (10, 11, 24)