78461. lajstromszámú szabadalom • Bordás fűtő és hűtőtest

Megjelent 1921. évi november lió 28-án. MAGYAR KIRÁLYI jgKg SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78461. szám. II/h. OSZTÁLY. Bordás fűtő- vagy hűtötest. WALDMANN ERNŐ GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN ÉS IIOKKY; ISTVÁN MÉRNÖK CSEPELEN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 20-ika. A lemezből készült ismeretes bordás fűtő-, vagy hűtőtestek hátránya, hogy a bordát képező tárcsák a sima csőre ráhuzatnak és egy vagy több helyen azzal összeforrasztatnak. Ennek hátránya, hogy a meleg okozta kiterjedés és összehúzódás folytán a forrasztási helyek között egy rés támad, úgy, hogy a cső és borda közötti melegátvitel tökéletlen. A találmány tárgya oly bordás cső, melynél a borda és cső közötti tökéletes érintkezés meg nem szakíttatik és lényegében abban áll, hogy a fűtőtest egyes csődarabokból áll, melyek a tárcsa vagy négyszögletes alakú bordával egy darabból készülnek. A bordák belső átmérője valamivel nagyobb, mint a cső átmérője, iigy, hogy áz egyes csődarabok egymásba dughatok és heggesztés, forrasztás vagy behengerlés lítján egymással szilárdan egyesíthetők. Mellékelt rajzon a találmány tárgyának több foganatositásii alakja van foltét ve. Az 1., 2. és 3. ábra a bordás cső hosszmetszete, oldalnézete és homloknézete. A 4—6. ábra a bordáknak három foganatosítási alakja, metszetben és homloknézetben. A fűtő- vagy hűtőtest az egyes (a, al, a2) csődarabokból áll, melyeknek egyik végével a (b, 21, b2) köralakú (3. ábra), vagy négyszögletes (4. ábra) borda egy darabból készül. A bordáknak belső átmérője a eső falvastagságának megfelelően nagyobb, mint a cső átmérője, lígy hogy az egyes (a, al, a2) darabok egymásba dughatok és hegesztés, forrasztás vagy behengerlés útján egymással szilárdan egyesíthetők. Az 5. ábra szerint a bordainerevítés és a föliilet nagyobbítása céljából egy köralakú (c) mélyítéssel, a 6. és 6a. ábra szerint pedig tetszésszerinti számú sugárirányú (d) mélyítésekkel van ellátva. Szabadalmi igény: Bordás fűtő- vagy hűtőtest, jellemezve azáltal, hogy a test tetszésszerinti számú esődarabokból áll, melyeknek egyik