78453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerszám fogaskerekeknek a gördülő elv alapján való folytonos és egyidejű elővágására és készrevágására

az előmetszőfogak száma célszerűen az alakítófogak számának leiére választható. Az alakítófogak és az előmetszőfogak közötti és másrészről az előmetszőfogaknak egymás közötti távolsága úgy választandó, hogy minden előmelszőfogpár élei által a keréki unkadarab osztófölületében leírt két görbe, egy foghézag centrális hossztengelyétől számítva a megfelelő alakítófogpár élei által a nevezett fölületen leírt görbék között fekszik, úgy hogy az előmetszőfogak nem kerülnek érintkezésbe a kerékmunkadarabnak alkotó gyanánt szereplő fogoldalaival, hanem az említett fogoldalak végleges kialakítását az alakítófogakra hagyják. Ajánlatos azonban az előmetszőfogakat, amelyek csupán a foghézagnak előkészítő, kisebb pontosságot igénylő elővágását végzik, a kiképzendő fogoldalakhoz lehetőleg szorosan simulólag szerkeszteni, hogy az alakítófogak munkája lehetőleg a végső kézremunkálásra szorítkozzék. Ezáltal az alakítófogak k8-pása csökken és a fogak alakjának pontossága fokozódik. Megemlítendő továbbá, hogy az élőmetszőfogaknak számát a készítendő, kerék fogszámához viszonyítva úgy kell választani, hogy a két számnak ne legyen közös oszlója, hogy ugyanazon metszőfog a kerékmunkadarab minden fordulatánál ne ugyanazon, hanem egy közelfekvő más foghézagon haladjon át, mert különben az előmetszőfogak nem munkálnák meg az összes fogoldalakat. Azáltal, hogy az előmetszőfogak száma prímszám, bármily fogszámú fogaskereket készíthetünk, kivéve oly fogszámokat, amelyeket az illető prímszám többszörösei. Ila két metszőszerszámot használunk, amelyek közül az egyik pl. 11 előmetszőfoggal és a másik pl. 13 előmetszőfoggal van ellátva, úgy az összes fogszámokat előállíthatjuk egyetlen fogszám, nevezetesen a 11, 13 fogszám kivételével. Ajánlatos az alakítófogak számát is a fönt elmondottak értelmében megválasztani, úgy hogy ha pl. az előmetszőfogak száma 11, úgy ugyanilyen számú alakílófogpárl, vagyis 22 alakítófogat alkalmazunk. A találmány tárgya a mellékelt rajzban van vázlatosan föltüntetve. 1. ábra egy alkotófogasrúd osztósíkján át vett „ metszet, amely fogsrúd a találmány szerinti metszőszerszámmal működik együtt. 2. ábra az első ábrabei i fogasrudat kiegészítő fogasrűd és metszőszerszám hasonló ábrázolása. 3—66. ábra egy homlokkeréknek a találmány szerinti metszőszerszámmal való előállítását tünteti föl, amidőnis a 3—10, 11—18, 19—26, 27—34, 43—50, 51—58 és 59—66. ábracsoportok az előállítás különböző fokozatait mutatják. Minden egyes csoport négy fölső ábrája a metszőszerszám axiális metszetét és a munkadarab végnézetét mulatja, míg minden soport négy alsó ábrája a melszőszerszám alaprajzát tünteti föl. A 67. ábra kúpkerekek számára szolgáló alkotókerék osztósíkján át vett metszet, a találmány slerinti metszőszerszámmal. 68. ábra a 67. ábrabeli alkotókerék kiegészítő alkotó keréknek hasonló ábrázolása a metszőszerszámmal együtt. Az 1. és 2. ábrában (A, B, C, D) az alkotófogasrúd osztósíkja és föltesszük, hogy ezen síkban a (c) kör a (L—L) vonalon a (p) nyíl irányában gördül, amidőn ezen kör a metszőszerszám legördülési körét képezi. A föltüntetett példánál a metszőszerszám négy pár alakítófoggal van ellátva, melyeknek élei az osztósíkban a (c) legördülőkörrel koncentrikus (R) sugarú kör kerületén egyenletesen vannak elosztva. A fogak homorú oldalainak vágására szolgáló alakítófogak (Sv)-vel, a domború fogoldalak vágására szolgáló alakító fogak pedig (Sx)-szel vannak jelölve. A (c) körnek az (L—L) vonalon való legördiilésekor mindegyik (Sx, Sv) alakítófogpár élei az (A, B, C, D) osztósíkban párhuzamosan futó, nyújtott (Zl, Z2) cikloisok kongruens részeit írják le, mely cikloisok egymáshoz képest a (c) gördülőkör oszlásának megfelelő darabbal el vannak tolva és amelyek a kialakított fogoldalak és az (A, B, C, D) osztósík közötti metszésyonalakat képviselik. A találmány szerint a vágószerszám még előmetszőfogakkal is el van látva, .amelyek arra szolgálnak, hogy a foghézagok túlnyomó részét kivágják, úgy hogy az alakítófogak kerülnek működésbe, a munkadarabot profiljuknak a metszőszülékkel szemben fekvő részén nem érintik. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett példánál két előmelszőfogpár van alkalmazva, melyeknél a kerékfogak homorú oldalait vágó fogak (Fv). a domború fogoldalakat vágó fogak pedig (Fx) jelzéssel vannak ellátva. Az (Fx) előmetszőfogak élei az (A, B, C, D) osztósíkban a (c) gördülőkörrel koncentrikus (Rl) sugarú körnek két diametriálisan szemközt fekvő pontján fekszenek, amely sugár nagyobb, mint az (Sv, Sx) alakítófogak éleinek (R) lengési sugara. Hasonlóképen az (Fv) előmetszőfogak élei az osztósíkban egy a (c) legördülőkörrel koncentrikus (R2) sugarú körnek két diametriálisan szemben fekvő pontján fekszenek, amely pontok az előmetszőfogak helyéhez képest 90 fokkal el vannak tolva és amely (R2) sugár nagyobb, mint az előmetszőfogak élének (Rl) kilengési sugara. Ezáltal elérjük, hogy az alább leírt módon az előmetszőfogak egymás és az utánuk következő alakítófogak száméra az utat megnyitják, miáltal a fogaknak nem vágó részei szabadon mehetnek keresztül. A (c) körnek az (L—L) vonalon való legördiilésekor az (Fx, Fv) előmetszőfogak élei is az (A, B, C, D) osztósíkban (Z3), illetve (Z4) nyújtott