78425. lajstromszámú szabadalom • Képmérő theodolit tetszőleges képtávolságú kamrákkal felvett fotogrammok közvetlen mérésére

használt fölvevő objektíveknek, akkor a táv­cső-okulárénak a lemez középpontjától külön­böző távolságokban fekvő képpontokra való beállítása fölöslegessé válik, minthogy mind­ezek a pontok a megfigyelő előtt gyakorlati értelemben a végtelenben fekvőknek tűnnek elő. A most leírt berendezés mindenekelőtt a vízszintes és a mélységi (függélyes) szögek számszerű megállapítását célozza. Kiterjeszt­hető, vagy oda is módosítható azonban ez a a berendezés, hogy — két bépmérő-theodolit egyidejű alkalmazásával — rajzolás útján maguknak a tárgypontoknak helyét és ma­gasságát lehessen megállapítani ezekkel a szögekkel. Ha ugyanis ugyanannak a tereprészletnek két különböző fényképfölvétele áll rendelke­zésre és a két fölvételnél használt fölállási hely, valamint azok az irányok, melyek alatt ez a két fölvétel történt, ismeretesek, akkor a két fényképfölvételből (fotogrammból) meg lehet állapítani azokat a irányszögeket, me­lyek esetről-esetre ugyanarra a tereppontra vonatkoznak. Ha ezeket az irányszögeket valamely térképen a két fölállási helyet egymással összekötő egyenesre megfelelő módon fölvisszük, akkor megkapjuk a be­állított pont alaprajzát (vetületét). Ezzel az­után ismeretes ennek a pontnak a fölállási helyektől való (e) vízszintes távolsága is, úgy hogy a fölállási helyek és a beirány­zott pont közt a (h) magasságkülönbséget, az ezen ponthoz tartozó T mélységi pontok egyike segélyével, ez ismert képlet alapján: h = e tg T ki lehet számítani. Ennek a műveletnek kellő számú meg­ismétlésével végül a két fölállási helyről történt fényképfölvétel útján kapott tereprész­letnek teljes helyét és magasságrajzát kapjuk. Ahelyett már most, hogy az azonos kép­pontok felé irányuló irány- és mélységi (víz­szintes és függélyes) szögeket két össze­tartozó képből mindenekelőtt fokmértékben mérjük le a képmérő-theodolittal ós azután az így kapott számokat grafikai úton tovább fölhasználjuk, a találmány szerint két kép­mérő-theodolitot szögföl vivőkészülékkel kö­tünk kényszermozgásúlag össze. Egy ityen, a fönti követelményeknek meg­felelő képmérő-theodolit van bemutatva a mellékelt rajzon, melyen: az 1. ábra ennek a képmérő-theodolitnak váz­latos függélyes metszetét, a 2. ábra ugyanilyen vízszintes metszetét, a 3. ábra a tárgyak (pontok) helyének és magasságának rajzolással való föltünteteté­sére szolgáló berendezést, a 4. ábra a 3. ábrát magyarázó vázlatot, és az 5. ábra a 3. ábra egy változatát ábrázolja. A jelen képmérő-theodolit a törzsszaba­dalom leírásában ismertetett ilyen theodo­littól abban különbözik, hogy itt a (B) kép­tartóval a (0) lencserendszer szilárdan van összekötve és hogy ennek a lencserendszer­nek mellső főpontja a theodolit (y—y) füg­gélyes forgási- és alátámasztó-teDgelyének a (B) képtartó (x—x) vízszintes billenőten­gelyével való metszési pontjába esik. Az (L) fényképezőlemezen az egyes kép­pontok beirányzására a (g) távcső szolgál, mely tetszőleges függélyes és vízszintes szögben állítható be a (B) képtartótól füg­getlenül. .A tárgyak (pontok) helyének és magas­ságának rajzban való föltüntetésére (grafikai úton való megállapítására) a 3—5. ábrákon föltüntetett szögfölvivőkészülék szolgál. Ez a készülék egy (C) rajzdeszkából áll (3. ábra), melybe két helyen egy-egy (Zl), illetve (Z2) csap van beeresztve. Utóbbiak körül egy­egy hosszhasítékkal ellátott (Dl), illetve (D2) vonalzó foroghat. A két vonalzót az üres (átfúrt) (S) szög fogja össze, és pedig a (Zl), í 11. (Z2) csap körül való szabad forgásuk megakadályozása nélkül, minthogy az (S) szög szabadon eltolódhatik a két hosszhasítékban. A két vonalzó beállítása után azt a két (al) és (x2) irányt állapítja meg, melyben a két fényképen beirányzott (S) pont a föl­vételi bázishoz képest mutatkozik. A két vonalzónak az (S) pont által meghatározott metszési pontja tehát ennek a pontnak az alapvonalhoz viszonyított helyét adja meg és a rajzlapon az (S) üreges szögön keresztül­dugott szúrótűvel rögzíthető. Hogy az (8) pont és a (Z) fölvételi (föl­állási) pontok egyike (pl. Zl) közt a (h) ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom