78420. lajstromszámú szabadalom • Önműködő filmtűzcsappantyú

gyanánt van kiképezve, s ez (9) pontban érinti az (1) filmszalagot. A (7) emeltyű másik karja (10) csuklórúd útján kapcsoló­dik a (4) csappantyúhoz, úgy hogy amikor az (1) filmszalag hátrafeszíti a (8) tapintó­kart, akkor a (8) tapintókar a hozzácsatla­kozó csuklórudazat segélyével kitárja a (4) csappantyút (1. ábra). Ha azonban a filmszalag a (3) fénynyíláson alul elsza­kad és a szűkadáson aluli rész kiszalad a (8) tapintó elől, akkor a filmszalag feszítő­ellenállásának megszűntével a (7) emeltyű és a (4) csappantyú stb. az 1. ábrában szaggatott vonallal jelzett állásba jut, va­gyis a (4) csappantyú záródik. Evvel tüstént megszűnik az átvilágítás, tehát a film nem melegedhetik föl és nem is gyul­ladhat meg többé, noha megállt a fény­nyílásban. A (8) tapintókarok a filmszalag szegé­lyeit érintik, úgy hogy a filmszalag hasz­nos föiületét nem koptatják, sőt a film­szalag lyukasztásait is kikerülik, amik vib­rálást és fönnakadást idézhetnének elő. A (2) kapuban az (1) film pályája (9) helyével szemben (11) mélyedés van, amely fölött a film dobhártyaszerűleg ki­feszül. Ez a mélyedés teret ad a (8) tapin­tókar játékának. A (3) fénynyílás, valamint a (4) csap­pantyú is a filmképek nagyságához mért négyszögletes alakra vannak szabva, azon­ban a (4) csappantyúnak (12) alzata na­gyobb kerek fényzáró udvarra van kiké­pezve, amely a fényforrásból kupaalakban érkező fénynyalábnak a csappantyún kí­vüleső részét föltartja. Ennek az elrende­zésnek az az előnye, hogy a (12) alzat föl­fogja a szélső hősugarakat, amelyek más­különben a kaput állandóan fölmelegíte­nék. További hatályos hűtést érünk el jelen találmány szerint azáltal, hogy a (4) csap­pantyú és ennek (12) alzata, valamint az (1) film pályája között (13) légrést ha­gyunk, amelyen keresztül a levegő szaba­don áramlik és az összes alkatrészeken hűti. A (13) légrést a megrajzolt esetben a (14) távolságtartó csavarokkal biztosít­juk és ezek a csavárok egyúttal a filmkapu (15) rúgóinak beállítására is szolgálnak. Szabadalmi igények: 1. Filmgépekhez való tűzcsappantyú, jelle­mezve azáltal, hogy a film és a filmet átvilágító fényforrás között a fény­nyílás elé egy csappantyú, illetve más efféle fényzárószerv van közbeiktatva, amely önműködőlég zár és csupán ak­kor nyílik, mikor az illető film hátra­feszíti a film menetirányában az átvilá­gító fénynyílást — célszerűen közvet­lenül — követő helyen hozzáérő tapin­tókart, amely utóbbi a hozzácsatlakozó csuklórudazat segélyével kitárja a fényzárószervet. 2. Az 1. igénypontban védett tűzcsappantyú kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tapintókar a filmszalag szegélyét érinti. 3. Az 1—2. igénypontban védett tűzcsap­pantyú kiviteli alakja, jellemezve azár­tal, hogy a film pályájában a tapintó­kar érintkezőhelyével szemben mélye­dés van, amely fölött a film dobhártya­szerűleg kifeszül. 4. Az 1—3. igénypontban védett tűzcsap­pantyú kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy a film és a filmet átvilágító fényforrás közé közbeiktatott fény­zárószervnek a teljes fénynyalábnak a csappantyún kívüleső részét föltartó fényzáróudvara van. 5. Az 1—4. igénypontban védett tűzcsap­pantyú kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy légrés van a fényzáró, illetve fényföltartószervek és a filmpálya kö­zött. (1 rajzlap melléklettel.) Tallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom