78395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metilalkohol előállítására klórmetilből

aránya tetszés szerint változtatható. A re­akciótér hevíthető és a sósávképződéshez szükséges ömlesztett vagy szilárd alkáli­val vagy földalkálival megtölthető. A 4. alatti abszorbeáló edénybén kondenzálódik a reakciótérből kiáramló metilalkohol-víz­elegy. Az 5. alatti kondenzáló edényben az abszorbeáló edényből távozó gázt, amely klórmetil és dimetiléter elegyéből áll, hűtés, vagy kompresszió vagy mind­kettő útján folyósítjuk. A 6. alatti szi­vattyú ezt az elegyet a klórmetilkészlet­tartányt és vízkeverőt összekötő csőveze­tékbe szorítja vissza. Ilyen módon olyan gyűrűredszert kapunk, amelyben az egyik ponton, az 1. alatti készlettartány­ból állandóan friss klórmetil áramlik ki, míg a másik ponton, a 4. alatti abszor­beáló edényből vizes metilalkoholt vo­nunk ki. Olyan laboratóriumi kísérletnél, amely­nél a reakciótérben 20 g. kalciumhidroxfd a hőmérséklet 300° és a nyomás 10 atm. volt, óránkint 3.31 klórmetilgáz alakult át metilalkohollá. Ezek az adatok tehát egyszeri átáramlásra vonatkoznak. Vilá­gos, hogy ismételt átáramlásnál vagy több készülék egymásutáni elrendezésénél, minthogy a metilalkoholt a reakcióelegy­ből mindenkor eltávolítjuk, végül a klór­metilnek metilalkohollá való gyakorlati­lag véve teljes átalakítását érhetnők el, ha a reakció egységesen" folyna le. A f ővesz­teséget az egyidejű éterképződés okozza, amely sohasem kerülhető el teljesen. Jelen eljárás azonban az eddig ismere­tes eljárásokkal ellentétben lehetővé teszi, ezen veszteségeknek a minimumra való csökkentését. Ha ugyanis, amint ez a foly­tonos üzemnek megfelel, nem tiszta klór­metilt, hanem az 5. alatti véggáz-konden­záló edényben képződő klórmetil-dimetil­éterelegyet vezetjük a kalciumhidroxid fölé, úgy, minthogy már az egyensvily­nyomásnak megfelelő dimetiléter mennyi­séget adagoljuk, új dimetiléterképződés nem következik be, hanem ezentúl az ösz­szes klórmetil metilalkohollá alakul át, úgy hogy ennél az eljárásnál a föntemlí­tettekkel ellentétben a termelési hányad az elméletileg lehetségest nagyon megkö­zelíti. Egy kg. tiszta faszesz képződéséhez csak 1.7 kg. klórmetil szükséges. Jelen eljárásnak egy második előnye az, hogy a gyártás gyorsaságát növeli. Azál­tal, hogy a javasolt eljárásnál a hőmér­séklet magasabb, a metilalkohol képző­dése már magában véve is gyorsabban megy végbe és ezt a gyorsaságot még fo­kozza az, hogy katalizátorokat adagolunk. így pl- 0.1 g. bariumfoszfátnak savkötő­szer gyanánt szolgáló 10 g. kálciumhidr­oxidhoz való adagolása folytán az órán­ként képződő metilalkohol mennyisége megkétszereződött, 0.1 bariumfoszfátnak 10 g. kalciumhidroxidhoz való adagolása útján pedig megötszöröződött. Vizes alkáli- és földalkálioldatnak a föntebb említett két szabadalmi leírás sze­rinti alkalmazása azzal a következmény­nyel jár, hogy bizonyos nagyságú auto­klávával csak aránylag csekély mennyi­ségű klórmetilt alakíthatunk át. Ha ugyanezt az autoklávát e helyett tiszta ' alkáliákkal vagy földalkáliákkal töltjük meg, úgy a klórmetil sokszorosát alakít­juk benne át. Minthogy már most az auto­kláva üzeménél az az idő, amely szüksé­ges, hogy az autoklávát megtöltsük és fölhevítsük, illetve lehűtsük és kiürítsük, oly gyors lefolyású reakcióknál, mint az alkoholképződés körülbelül olyan tar­tamú, mint a reakció időtartama, ennél­fogva az a faszeszmennyiség, amelyet azonos berendezésekben előállíthatunk, attól is függ, hogy mennyi savkötőszert képes az autokláva befogadni. Ebben a te­kintetben a vizesoldat helyettesítése a tiszta anyaggal még egy további techni­kai haladást jelent. Szabadalmi igények: 1. Eljárás metilalkohol előállítására klór­metilből alkáliák, földalkáliák és más savkötő anyagok elszappanosító befo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom