78367. lajstromszámú szabadalom • Vetőmagcsáva

Megjelent 1921. évi szeptember lió 24-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78367. szám X/h. OSZTÁLY. Vetőmagcsáva. CHEMISCHE FABRIK LUDWIG MEYER CÉG MAINZBAN. A bejelentés napja 1919 május hó 12-ike. Elsőbbsége 1918 április hó 22-ike. Az állatok pusztítása és a kártékony gombák llen eddig kátrányt, formaldehidet és különböző irgános vegyületeket használtak vetőmagcsávákul, mennyiben egyrészt kátrányt karbolineummal = 200° C fölötti forráspontú nehéz kátrányolaj), 'agy világítópetróleummal (forráspontja 150— i00° C) és karbolsavval és másrészt formaldehid ragy a többi használandó vegyület vizes oldatát ilkalmazták. Itt az a hátrány mutatkozott, hogy ragy az alkalmazott csávák nem ölték el eléggé a 'etőmag külső fölületén lévő gombacsirákat, vagy )edig nagyobb töménységnél a csirázóképességre roltak károsak, mert a csávák a maghéjon kérészül mindig a csirához jutottak. Az említett hátrányt a jelen találmány értelméén azzal küszöböljük ki, hogy a hatóanyagokat egyrészt kátránnyal könnyen keverhető, de a világítópetróleummal (F. p. 150° fölött) könnyebben ilpárolgó, másrészt pedig a víznél könnyebben ilpárolgó anyagok jelenlétében alkalmazzuk. A retőmagcsávát ezáltal töményebb formában alkalnazhatjuk, mint eddig, de az a sajátságuk, hogy latóképességüket oly gyorsan elveszítik, hogy a ,'etőmag csirázóképességének csökkenése nem köiétkezhetik be. Mihelyt a hozzáadagolt folyadék ilpárolgott, a csáva hatása megszűnik, vagy a vetőmag belsejébe való behatolásának lehetősége negvan akadályozva. Mivel töményebb oldatokat íasználhatunk, mint eddig, a csiraölő hatás gyor;abban bekövetkezik, míg a csirázóképességnek gyengítését vagy megsemmisítését elkerüljük, nert a csávaméreg a rövid behatási idő alatt nem cépes a vetőmag belsejébe hatolni. A kátrány mellett alkalmazott vele könnyen ke'erődő olyan orgános folyadékok, melyek a karbolineumnál (= nehéz kjátrányolaj) vagy a világítópetróleumnál könnyebben párolognak, például a benzol és hasonlók, olyanok pedig, amelyek formaldehiddel, rézvitriollal stb. kerülnek alkalmazásra és a víznél könnyebben párolognak, pl. az alkohol és máseffélék. Ugyanezt a hatást érhetjük el kátránnyal és származékainál szikkativok alkalmazása által, amilyenek például a mangán, ólom és cink olajsavas vagy gyantavas sói, vagy gyorsan száradó folyadékok, mint pl. a terpentinolaj, használatával. Használhatók továbbá erre a célra a réz és más fémek, valamint a ritka földek olajsavas és gyantasavas sói olyan folyadékokkal keverve, amelyek a víznél gyorsabban párolognak, mint pl. a benzolok vagy alkohol. , Példaképen a következő csávákat említjük meg: 1. Kátrány (növényi vagy állati eredetű) és könnyű kátrányolaj 150° C alatti forrásponttal vagy benzolszénhidrogének 150° C alatti forrásponttal, vagy alkohol 4:1 arányban. 2. Antracenolaj az 1. alatti keverékben és ugyanabban az arányban. 3. Fenol az 1. alatti keverékben, 10:100 arányban, 4. Piridinbázisok az 1. alatti keverékben, 10:100 arányban, 5. Anilin az 1. alatti keverékben, 5:100 arányban, 6. Pirrol az 1. alatti keverékben, 5:100 arányban. 7. Kátrány és 5% szikkátiv. 8. Kátrány és nehéz kátrányolaj 4:1 és 5% szikká tiv. 9. Kátrány, nehéz kátrányolaj, és terpentinolaj 4:1:1 arányban. 10. Réz vagy más fémek vagy ritka földek olaj-