78357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasuti kerekeknek előállítására mangánacélból

2 -amelyet a kerék bizonyos üzemfeltételek mellett a fékezés közben egész élettartama alatt szenved, nem nyújt alkalmat további káros karbidkivá­lásokra. Ennélfogva ezen csekély mennyiségű ár­talmatlan természetű karbid-kiválásokat tartal­mazó kerekek bizonyos esetekben megfelelnek az üzem által támasztott követelményeknek. Az acél ridegségét előidéző ama karbidkiválá­sok, amelyek a leirás elején emiitelt, kisebb man­gántartalmú acélokból álló vasúti kerekekben a fékezés melege folytán igen rövid idő múlva ke­letkeznek, a mangántartalomnak említett növe­lése következtében csupán oly hosszú idő múlva léphetnének fel, amely lényegesen nagyobb, mint a kerék teljes élettartama alatt fellépő fékező­melegedések összege. Ennélfogva a kerék a fino­mítás alkalmával nyert jó tulajdonságait egész élet- illetve üzemtartama alatt megtartja. A találmány tárgyát az jellemzi, hogy a vasúti keréknek legalább a síneken gördülő része oly acélból készül, amely mintegy 1% szén mellett legalább 17% mangánt tartalmaz és hogy ezen kerékrészt, illetve a kereket a cementit-kiválás kritikus hőmérsékletére (mintegy 1000—1100" C) való felhevítés után lassabban, mint folyadékba­mártással, azonban káros karbidkiválások meg­gátlására gyorsabban, mint a szabad levegőn, te­hát mesterséges hűtéssel hűtjük le. Ha a kerekei oly acélból készítjük, amely pél­dául mintegy 1% szenet és 20% mangánt tartal­maz, úgy a finomítás céljából mintegy 1000° C-ra hevített keréknek lehűtését például a 71889. sz. szabadalomban ismertetett eljárással 1000—700— 500-420-380—320-280-240-200° C fokozatok­ban 3 perces időközökben végezzük, tehát az 1000° C-ról 200" C-ra való lehűtés mintegy 24 percig tarthat, anélkül, hogy az 1000" C-ra való hevítésnél létrejött tiszta ausztenitikus szerkezet bármiképen is befolyásoltatnék; semmi esetre sem keletkezhetnek azonban káros karbidkiválá­sok. Az egyes lehűtési fokozatoknak ezen arány­lag nagy időtartama elegendő ahhoz, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a lehűtés a legna­gyobb tömegű részeknek belsejéig hatolhasson, ugy, hogy a legbelsőbb részek sem hűlnek las­sabban, mint ahogy ez a tiszta ausztenitikus szer­kezet megtartására, illetve káros karbidkiválá­sok elkerülésére szükséges, míg a külsőbb részek mindenesetre valamivel gyorsabban hűlnek és igy a kívánt szerkezetet okvetlenül megtartja. A fi­nomított kereket tehát nem csupán feszültség­mentesen, hanem minden részében egyenlő, ká­ros karbidkiválásoktól ment ausztenitikus szer­kezettel nyerjük. Szabadalmi igény: Eljárás vasúti kerekeknek előállítására mangán­acélból, jellemezve azáltal, hogy a vasúti ke­réknek legalább a síneken gördülő része oly acélból készül, amely mintegy 1% szén mel­lett legalább 17% mangánt tartalmaz és hogy ezen kerékrészt, illetve a kereket a cement­kiválás kritikus hőmérsékletére (mintegy 1000—1100" C) való felhevítés után lassabban, mint hűtőfolyadékba való mártással, azonban káros karbidkiválások meggátlására gyorsab­ban, mint a szabad levegőn, tehát mesterséges hűtéssel hűtjük le azon célból, hogy a kereket, vagy a kerék illető részét üzemközben fellépő káros behatások, különösen a fékezéskor be­álló melegedéssel szemben tartósan ellenállóvá tegyük. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom