78355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gipsztartalú képződések fűtőfölületekre való lerakásának meggátlására, különösen bepárlási eljárásoknál

távolíthatunk kismennyiségű sóiét és gipszet és egyidejűleg új gyengébb sóoldatot vezethetünk be. Egy, sok esetben célszerű másik foganatosítási mód abban áll, hogy gipszkristályoknak közvetlen adagolása helyett higitott oltott meszet adagolunk. Kitűnt ugyanis, hogy ha a forrásban lévő sóoldathoz fokozatosan adagolunk mészvizet, akkor a folyadékban gyorsan képződnek elegendő menynyiségű elosztott gipszkristályok úgy, hogy aztán a mészvisznek adagolása abba is hagyható. Tengervíznek használatánál az ebből képezett sóié tetemes mennyiségű magnéziasókat tartalmaz részben klorid, részben pedig szulfát alakjában. A magnéziumezulfát és mészvíz reakcióját a következő egyenlet mutatja: MgS04 + Ca(OH2 = CaS04 + Mg(OH)2. Annak a körülménynek, hogy a mészvíz a gipsszel telített sós lében a gipszkristályoknak képződését eredményezi, két magyarázata lehetséges. Elsősorban azt kell föltételeznünk, hogy a gipsz, mely az iménti képlet szerint alakult, a mészvíznek adagolása helyén túltelített gipszoldatot képez és ott a gypszet kiválasztja; másodszor igen könnyen lehetséges, hogy az igen finom elosztással kiválasztott magnéziumhydroxid kristályosító gócpont gyanánt hat a sólébem tartalmazott gipszre. A dolog lényegére nézve közömbös, hogy a két magyarázat közül melyik felel meg a valóságnak; a fődolog az, hogy a mészvízadalék révén egy használható szert találtunk, mely lehetővé teszi a forrásban levő sóiét a célnak megfelelően apró gipszkristályokkal ellátni úgy, hogy ezek azt a szerepet veszik át, melyet eredetileg a mészvíz töltött be. A mészadalék mennyiségére nézve elegendő 10.000 1. tengervízből nyert sólére 1 kg. mész. A mész itt, amint azt előbb kifejtettük, a gipszanyakristályok képződésének elősegítésére közvetítő közeg gyanánt működik, természetes tehát, hogy az, ugyanezen cél elérésére, más megfelelő szerrel helyettesíthető. Magábanvéve nem új a bepárlási eljárásnál vizet vagy sóoldatokat mészvízzel helyettesíteni, akkor azonban szénsavas mész kiválasztása céljából jártak így el. A mészvíz ezen alkalmazásának azonban nem volt feladata és hatása, nem is nyilvánulhatott gipszkristályoknak képzésében úgy, hogy a jelen találmánynak célját, tudniillik a párologtatóban gipszlerakódásoknak elkerülését a folyadékban egyenletesen elosztott lebegő gipszkristályok révén, nem érhette el. Azt az eljárást ugyanis úgy foganatosították, hogy a mészviz a kezelendő folyadékkal külön edényekben a párologtatón kívül került összeköttetésbe, amikor is szűréssel és üllepítéssel a képződött gipszkristályok közül lehetőleg sokat éltávolítottak. Ezenkívül nem történt gondoskodás arról sem, hogy a párologtatóban esetlegesen képződött gipszkritályoknak leüllepedése megakadályoztassák. A folyadéknak csupán csak gőzbuborékoknak képződése által előidézett mozgása, amely sem a készülék alkalmas alakja, sem a harántmetszetek nagysága által helyesen vezetve és hasznosítva nem volt, nem elegendő az ily lecsapódásoknak meggátlására, különösen ott, ahol a folyadék lefelé irányuló mozgásban van. A jelen találmány céljának megfelelően szükséges, külön eszközök révén a folyadékot teljes egészében oly mozgásban tartani, hogy a lebegő gipszkristályok, az üllepedés lehetősége nélkül, a folyadékban mindenütt jelen legyenek. Szabadalmi igények: 1. Eljárás gipsztartalmú képződések fűtő fölületekre való lerakódásának meggátlására, különösen bepárlási eljárásoknál, jellemezve azáltal, hogy a kezeli folyadékban oly mennyiségben tartunk gipszkristályokat lebegő állapotban, hogy ezek a bepárlásnál kiválasztott gipszet fölvenni képesek. 2. Az 1. alatt igányelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a folyadékhoz megfelelő mennyiségű gipszkristályokat adagolunk és a folyadékot a bepárlás alatt mozgásban tartjuk akként, hogy az adagolt és az újonnan képződött gipszkristályok lebegő állapotban tartassanak. 3. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a készülékben lévő tömény oldatnak egy részét, folytonos üzemű eljárásnál, szivattyúzással szakadatlanul vagy időszakosan a folyadékban tardékhoz megfelelő mennyiségű gipszkristályotalmazott gipszkristályokkal együtt eltávolítjuk és egyidejűleg új gipsztartalmú oldatot bevezetünk. 4. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a kristályosodás megkezdésére szükséges kristályokat akként képezzük, hogy egy kicsapószert oldat alakjában, például kis mennyiségű mészvizet a gipsszel egészen telített vagy majdnem telített, előnyösen forrásban levő folyadékhoz adagolunk. l'allas nyomda, Budapest.