78338. lajstromszámú szabadalom • Uszónélküli gázosító égési erőgépek számára

— 431 — A szelepnek ezen fölfelé mozgásánál a (48) kúp az űrös (49) bordáknak (53) légbeömlési csatornáit tömítően elzárja úgy, hogy a következő szívóáram létesül: A fő-szájcsőnek keverési teréből a levegő a (45) vezérlőtányéra kerülete mellett elvonulva a (46) csatornán át fölfelé áram-Lik és a (47) vezérlő tányérának alsó kerülete mellett elvonulva az űrös (49) bordák között az, (50) csatornához áramlik. Az áramlási energia a (45) tányért magával rántja és ezáltal a íő-szájcsőnek szelepét zárja. Ha a fojtószelepet nyitjuk, akkor a (48) vezérlő fölött és alatt a nyomás kiegyenlítődik, amikor - is a (48) vezérlőnek mindkét oldalán most nyomás fog uralkodni. Mivel azonban a (47) vezérlőnek alsó fölülete nagyobb, mint fölső fölülete és mivel a szelep súlya a szelep zárómozgását támogatja, a szelep lefelé mozog, amikor az (53:) csatornám levegő szívatik be, mely a (47) tányérnak legalsó része mellett elvonulva a (46) csatornán átáramlik és a (45; tányér kerülete mellett elvonul, miáltal erős szívóáram keletkezik, melynek energiája a segédszájcsőnek szelepét teljesen a záróállásba rántja amelyben a szelep a (49) űrös bordának közeit elfödi; ekkor egyidejűleg a (45) tányér és ezzel a fő-szájcsőnek szelepe is fölfelé rántatik, amikor is az égési anyag szabadon1

áramolhatik a fő-szájcsőhöz. Ezen elrendezésnél tehát a segéd-szájcsőnek zárási művelete a fő-szájcsőnek nyitási műveletét támogatja és fordítva a fő-szájcsőnek zárási művelete támogatja a segéd-szájcsőnek nyitási műveletét. A találmánynak ezen foganatosítái alakjánál is tehát a segéd-szájcső a gépnek terhelésénél kikapcsoltatik, üres járatnál pedig a fő-szájcső kapcsoltatik ki és csak a segéd-szájcső nyitíatik. Ennek következtében úgy az üres járatnak, mint a tányér megterhelésének teljesen megfelelő keverékeket kapunk, miáltal az égési anyagnak a fölöslegesen dolgozó segéd-szájcsövek által okozott elpazarlása biztosan meg van akadályozva. Természetes, hogy a találmányt képező átváltható elrendezés nincsen az előbbiekben leírt és föltüntetett foganatosítási alakhoz kötve; teljesen mellékes magától érthetően a gázosító tokjának és a tápvezetékeknek alakja, valamint a fő- és segéd-szájcsöveknek a szívócsőhöz viszonyított elrendezési magassága. Valamennyi foganatosítási alak számára lényeges, hogy a fojtószelep mindenkori állásának megfelelő alnyomás a szájcsövet fölváltva be-és kikapcsolja. A segéd-szájcsőnek egy különösen előnyös elrendezése a 11. és 12. ábrában van föltüntetve. Az 1—8. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakoknál a fő-szájcső a szívócsőnek egy kettős tölcsér alakjával biró szűkítésében fekszik, tehát ott, ahol a szívóhatás a legnagyobb. A találmány szerint már most a segéd-szájcsövet is ezen zónába helyezziük, még pedig aképpen, hogy a segéd-szájcső vezérlőjének alsó fölülete a harántmetszetet szűkítő tölcsérnek belső terével áll összeköttetésben. Ezáltal azon fontos előnyt érjük el, hogy a segéd-szájcsőnek vezérlője oly helyen tétetik ki a szívóhatásnak, amelyen ez a legnagyobb. Ezáltal a segédszájcsőnek szelepe átváltásának biztonisága jelentékenyen fokoztatik. Ezen különleges elrendezésnél maga a vezető is másként foganatosítható. Az 1. és 4. ábrákban föltüntettt foganatosításoknál a segéd-szájcső szelepe egy kettős tányér alakjával biró vezérlővel van összekötve, melynek fölső fölülete a fojtószelep közelében a szívócsatornával, annak alsó fölülete a fojtószelep mögött a szívócsővel a két tányér közötti tér pedig a küllevegővel közlekedik. A jelen találmány szerint már most ezen vezérlő akként van egyszerűsítve, hogy annak csak tányéra van, melynek fölső fölülete a fojtószelep közelében, a szívócsővel, alsó fölülete pedig a fojtószelep mögött van a szívócsővel összekötve. A szelepeknek ezen foganatosításánál a küllevegővel nincs összeköttetés. Ennek következtében a vezérlő kikép-