78338. lajstromszámú szabadalom • Uszónélküli gázosító égési erőgépek számára

- á -dezési gázosítóknál az erőgép lassú jára­tára szükségelt mennyisége, mely egyet­len tápszájcsőből vétetik, a gép fordulat­számának növekedésénél és nagy terhe­lésnél tudvalevőleg könnyen akként na­gyobbodik, hogy az égési anyagnak túl­nagy mennyisége szívatik be a gépbe. Ezen hátránynak elkerülése céljából az ismert gázosítóknál külön elrendezet nyí­lások az erőgépnek szívó hatása által ön­működően tétetnek szabadakká, mely nyí­lások a küllevegőt, kiegészítő levegő gya­nánt bocsátják a gázosítóba, miáltal a táp­szájcső torkolatának síkjában kisebb áramlási sebességet érünk el ugyan, de csak az égési anyag szétporlasztásának rovására. A jelen találmány szerint a kitűzött célt az égési anyagnak kellő szétporlasz­tásával más módon érjük el, nevezetesen akként, hogy a küllevegönek szívó szer­kezete akként van a tápszájcsővel és en­nek elzáró szelepével egyetlen, kívülről a gázosítóba illesztendő .szerelékké egye­sítve, hogy ez, az égési anyag és a külle­vegő számára záró, keverő és porlasztó szájcső gyanánt szolgál. Ezen célból az uj szájcső egy, egyik végével a küllevegővel közlekedő, másik végével a gázosítóba való behelyezése után a tápcsatornához csatlakozó, lyu­kasztott, külső szájcsöből áll, melybe egy szűkebb, ugyancsak lyukasztott belső szájcső akkénit van behelyezve, hogy az égési anyag számára egy kö­zépcsatorna és a levegő számára egy, ezen csatornát körülvevő légcsatorna ke­letkezik, ahol is az égési anyagnak, illetve a levegőnek bevezetését egy-egy szelep szabályozza, mely szelepek kényszermoz­gásúan vannak egymáshoz összekötve és egy rugónak hatása alatt állanak és me­lyek nyitása, illetve beállítása a gázosító szívó hatásától függ. Az 1., 7. és 8. ábrákban föltüntetett fo­ganatosítási alakoknál a szívócsőbe kívül­ről az (54) csavarmenetes furaton át (7. ábra) a (4) lyukasztott külső szájcső van becsavarolva, mely a gázosító teré­nek az (55) szokásos szűkítéssel ellátott részén áthatol és (6) kúpos végével a tok­nak megfelelően kiesztergályozott tolda­tában tömítve van. A (4) külső szájcsönek kúpos végével a (32) kalibrált tápszájcső van becsavarolva. A (4) külső szájcsőnek belsejében van elrendezve az ugyancsak lyukasztott, de szűkebb (56) belső száj­cső, miáltal a két szájcső között az (57) szabad, gyfírűalakú csatorna keletkezik. Az (56) belső szájcső, nyitott végével, a (4) külső szájcsövön kiképezett (10) szű­kítésre támaszkodik, míg zárt vége a (4) külső szájcsőbe csavarolt (58) csillagba van ágyazva és ebben biztosítva. Az (56) belső szájcsövön a (8) crsó jár át, mely (11) négyélével, rovátkáival stb. a (4) külső szájcsőnek (10) szűkítésében eltol­hatóan van ágyazva. Az orsó és az (56) belső szájcső között ismét a (39) szabad, gyűrűalakú csatorna marad fönn. A (10) szűkítésen kívülesően, az orsó végén, a (9) tápszelep van elrendezve. Az orsó súlya az égési anyag áramával együtt a (9) szelepet a szelepfészek gyanánt ki­képezett (10) szűkítésre törekszik szorí­tani és ekként az égési anyagnak hozzá­folyását az anyagkamrából az (56) belső szájcső felé megszüntetni. Ha a szájcsö­vet vízszintesen, rendezzük el (7. ábra), akkor a találmány értelmében a (68) spirális rúgót alkalmazzuk (8. ábra), mely a szelepet a záró állásban megtartja. Ezt a spirális rúgót rézsut elrendezett száj­csöveknél is lehet alkalmazni, amint ez a 2. ábrában látható. A (8) orsónak másik végén a szájcső fenekén kívülesően, a (24) vezérlő tányér vari elrendezve (8. ábra), mely a (4) külső szájcsőnek szabad végébe elállíthatóan becsavarok (25) ürös betéttel együtt a küllevebő beveze­tésére szelepet alkot. Ezeri tányérnak át­mérője kisebb, mint a szájcsőnek át­mérője úgy, hogy a tányér szabadon mo­zoghat a szájcsőben és kerülete mellett finom légáram áramolhatik el. Idegen tes­teknek (pornak stb.-nek behatolása ellei­nében a (4) külső szájcsőnek torkolatát a (251 ) szűrővel láthatjuk el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom