78287. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági lakat és hozzávaló kulcs
— 268 — ezeket zárt helyzetben tartó (e) rúgó van kifeszítve. A zárókarok fölső ágai (f) kapcsokban végződnek, melyek a lakatházban elhelyezett szokásos (g) kengyel megfelelő (h) bevágásaivad kapcsolódniak. A kengyel fölpattanásához szolgáló (i) rúgót a (j) fenéklemezhez erősített (k) rudacska tartja, mely egyszersmind a kengyel vezetékét is képezi A fenéklemez Jelgyúttál az (1) 'kulcsnyílás vezetékét is lalkotjai, A lakatház fenéklapjához az (m) lemezrúgó van erősítve, .melynek a fenéklaptól elálló alsó részéhez két (n) pöcök van erősítve. Ezek a pöckök a (b) zárókarok alsó ágaihaz fekszenek és a zárókarokat helyzetükben rögzítik. A lemezrúgó alsó vége visszafelé van hajlítva oly célból, hogy csakis a hozzátartozó kulcs segélyével 'lehessen a zárókarokat fogvatartó (m) lemezrúgót a zárókarokat szabaddá tevő helyzetébe leszorítani. A kulcsnyílás különféle alakú kiképzése végtelen sok kulcspéldány élőállítását teszi lehetővé. Az ezen lakathoz való tolókulcs (2. és 3. ábra) két (o) fedőlap közé szerelt (p) csuklós Seszítő négyszögből és az ennek alsó csúcsával összekötött (r) vezetékek között járó (s) kulcsszárből áll. A lakat nyitása céljából a kulcsot a 3. ábrán látható csukott (p) négyszög mellett betoljuk az (0 kulcsnyílásba, amikor is az ékalakú (t) lkulesfej a (b) zárókarok alsó ágait az (n) pöcköknél fogva összetartó (m) lemezrúgót lenyomja, úgy, hogy a zárókarok ezen ágai az (n) pöckök hatása alól fölszabadulnak és a! zárókarok fölső kapcsai a kengyelből kilépnek. Egyidejűleg a kulcsfej a lakatszerkezet valamely hellyítáililó 'részéhez ütközve, a csuklós négyszög kinyílik és az alsó zárókarokat szétfeszítve tartja (2. ábra). A 4—7. ábrán föltüntetett kiviteli alakú lakat forgóktilcs segélyével működik. Ennek megfelelően a kulcs befogadására való fúratokkal ellátott elliptikus alakú (u) forgódió vanl (v) a'látéttárcsa fölött elhelyezve. Az alátéttárcsa alatt (m) lemezrúgó van a lakatház fenékliapjáhozí erősítve. Ezen lemezrúgóból (n) pöckök állanak ki, melyek a lakat zárt állapotában (4. és 6. ábra) a zárdió kerületén kiképezett (x) kivágásokba kapaszkodnak. A zárókarok alsó ágai kétoldalt közrefogják a zárdiót és pedig célszerűen a zárókarokban kiképezett hornyos vájattal (7. ábra). Az ezen lakathoz való kulcs lenyomásánál a kulcs: végén kiképezett csúcsok áthatolnák a zárdió (y) kivágásain és az (m) lemezrúgót lenyomják, miáltal a zárdiót fogvatartó (n) pöckök a dió (x) kivágásaiból kilépnek, úgy, hogy a dió a 4. ábrán látható zárt helyzetéből az 5. ábrán látható nyitott helyzetébe elforgatható, mikor is a zárókarok fölső kapcsai a kengyelt szabadon bocsátják. A kiképzés esetleg olyan is lehet, hogy két zárókar helyett csak egy zárókar van elrendezve. Szabadalmi igények: 1. Biztonsági lakat, jellemezve a lakatházban elhelyezett, fölső kapcsaival a zárókengyelbe kapaszkodó, rúgóhatás ailajtt álló zárókarok által. 2. Az 1. igényben védett lakat változata, azáltal jellemezve, hogy a lakatház fenéklapjához alsó részével ezen fenéklaptól elálló s kulcs segélyével lenyomható (m) lemezrúgó van erősítve, melyből a szögemelők gyanánt kiképezett (b) záróikarok alsó ágaihoz fekvő pöckök állanak ki. 3. Az 1. igényben védett lakat változata, azáltal jellemezve, hogy a zárókarok alsó ágai között vezeték elliptikus, alakú forgó (u) zárdió van elhelyezve,
