78248. lajstromszámú szabadalom • Csuklószerűen működő cspágypontképzés farészekből

í. és 2. ábra tehernek felfüggesztését mutatja hajlásbiztos gerendára (N fogó­pár). A .(b). függöosziop, amely a terhek átvitelére szolgál az (N) fogópár kö­zötti hézag szélességével bir. Fején a ter­hek felrakására és átvielére két (bl) fadarab van a csapszerüen működő (c) részek, illetve betétdarabok utján szta­tikailag kifogástalan módon felnyergelve, mimellett a (bl) fadarabok harántmet­szetét a rostirányra derékszögű megen­gedett nyomóigénybevétel szabja meg. A körkeresztmetszetű betétdarabok, il­letve csapok elrendezése biztosítja az összes meglevő át nem metszett hossz­rostoknak teljes közreműködését. A (c) csapban (9. ábra) levő közpon­tos furat a (d) összekötőcsavar fel­vitelére szolgál, amely a faalkatiié­szekre való erőátvitelnél igénybevéve nincs, hanem kizárólag a fából való szer­kezeti részek összefoglalására szolgál. A 4. ábra és 3. ábrában vázlatosan fel­tüntetett h á romszög! etes szarúülés i(x) csomópontjának kiképzését mutatja. A tartókat úgy fektetjük és a csomó­pontokat úgy képezzük ki, hogy a tartók tengelyei egy pontban metszik egymást. A (b) függőoszlopban ható vonóerőt megfelelő számú, a 9. ábra szerint kikép­zett (c) csapra és ezzel a (bl) meg­erősítő faaikatrészekre visszük át. Ezek­nek felső metszési felületei telten feksze­nek az alsó heveder alsó felületéhez. Az (e) tartó a csapok utján vízszintes ol­dal erejét az (el)!, közbenső farészre viszi át, amely telten fekszik a fából való (b) függőoszlophoz. Ez utóbbi az alsó öv (al) közbenső farészére íá­mászkodik, amelyre ugyancsak csapok útján a szomszédos alsó- ővtartók erői kö­zötti különbség vitetik át. A vízszintes erők a (b) függőoszlop faanyagán át kiegyenlítődnek, úgy hogy az utóbbi az (al) betétfarészek beik­tatása folytán a rostokra derékszögben van nyomásra igénybe véve. Minthogy az (el) és (b2) közötti hé­zag függélyes erőt felvenni nelm; képes, ennélfogva a tartóerő függélyes oldal­ereje a közbenső farészen keresztül nem egyenlítődhet ki a tartóoszlop erejével, lianem a tartó függélyes erejét csak az alsó őv anyagára viheti át és ezen keresz­tül megy végbe a kiegyenlítődés a —bl— merevítőfarészek függélyes erejével. Itt is tehát, csak a rostokra merőleges nyomó­igénybevétel lép fel. A töltő és erősítő daraboknak mindig akképpen kell elrendezve lenniök, hogy a kötőgerendában torziós feszültségek el­keríiltessenek. A csomópontban, elrende­zett (M) csavar kizárólag csak a fel­állításhoz való csavar gyanánt szolgál. Fúrt lyukának sokkal nagyobbnak kell lennie, mint amilyen a csavar átmérője, hogy a farészek aszása és dagadása kö­vetkeztében! fellépő mellégfeszül tségek ártalmatlanná tétessenek. A 10. ábra a 3. ábrában föltüntetett há­romszögű gerendakötés (y) felfekvési pontjának elrendezését mutatja. A ferdén emelkedő (e) nyomótartók egészen a felfekvésig érnek, míg a nyomó tartókat keresztező (a) öv ki van váltva, amennyiben az ékalakú (c) csa­pok alkalmazásával (al) töltődarabok vannak behelyezve. A teljes harántmetszetükkel alkalma­zott hasznos töltőfiarészek célja az, hogy a fellépő húzóerőket a nyomótartókra vi­gyék át. A két tartótengely metszési pontjában szintén a lazán elhelyezett (M) felállító-csavart rendezzük el oly célból, hogy az aszás és dagadás vagy a hőin­gadozások, a rugalmas alakváltozások stb. okozta mellékfeszültségeket kiegyen­lítsük. A szaruüléseket következőkében ál­lítjuk elő. A szaruülés egyes tartóit rajz után az ácstéren elkészítjük, a kötőgerendákat azután ácsszerüen összerakjuk és össze­illesztjük. Ezután azokon a helyeken, ahol a csa* pok fekszenek, az összekötő csavarok átmérőjének megfelelő végigmenő iyu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom