78235. lajstromszámú szabadalom • Radiátorszerkezet füstgázokhoz

— 2 — nyitva van úgy, hogy a füstgázok a pon­tozott (11) nyil irányában a legrövidebb úton kerülnek a kályhából a (C) ké­ménybe, míg ha a kályha már rendesen ég, a (10) csapót elzárjuk úgy, hogy a füstgázok a teljes vonallal rajzolt nyilak irányában az (A) füstszekrényen, illetve radiátoron, a (4—7) csőtoldatokon és a (6) füstesövön át kénytelenek áramolni. A (10) csapó részleges nyitásával szabá lyózhatjuk a radiátor fűtőhatását A leírt alak folytán az (A) radiátor előállítása rendkívül egyszerű. A leírt szerkezet továbbá csekély súlyú és igen merev úgy, hogy minden segéd-tartószer­kezet nélkül egyszerűen fölfüggeszthető a kályhára. Az (A)- füstszekrény falairól a lerakodott korom igen könnyen leko­pogtatható és az alsó (4) toldaton át könnyen eltávolítható. A korom eltávolí­tására azonban esetleg alul elzárható nyílást alkalmazhatunk. A leírt elrendezés szerelés, tisztogatás és fűtőhatás szempontjából a legcélsze­rűbb, azonban ha a (8, 9) mellékzárlatot és a (10) csapót el akarjuk kerülni, úgy az (A )füstszekrényt úgy rendezzük el, hogy nem a kályha (5) kürtőcsonkjától lefelé, hanem attól fölfelé terjed és a szekrény (4) füstcsőtoldatát a kémény­nyel kötjük össze, amidőn is a (8) toldat, valamint a (6) füstcső elmarad. Az (A) radiátor fűtőképességének fo kozására, ennek (1) és (2) lapjait ismert módon bordákkal láthatjuk el. További fokozás érhető el azáltal, hogy a (ő) füst­cső helyett is egy az (A) szekrényhez ha­sonló radiátorszekrényt alkalmazunk, amint ezt például a 3. ábra mutatja. A 3. ábrabeli elrendezésnél láthatjuk, hogy a (B) kályha az egyik helyiséget fűti, míg a szomszédos helyiség fűtésére szolgál a kettős (A, A) radiátor. A 4. ábrában egy alsóbb (D) emeletről, egy fölsőbb (E) emeletre vezető (C) ké­mény két pontjába van az (A) radiátor alsó, illetve fölső (4), illetve (3) füsteső­toldatával a (12, 13) csövek révén be­kötve. A (12) és (13) csövek bekötési he­lyei között a (C) kéménybe a (15) csapó van beiktatva, melyet az alsóbb (D) eme­leten lévő kályha begyújtásakor nyitunk, míg a csapót elzárjuk, ha az (E) helyisé­get az (A) radiátor révén fűteni akarjuk. Szabadalmi ige nyék: 1- Radiátorszerkezet füstgázokhoz, mely a kályha és a 'kémény közé, füstcső­toldatok révén a füstgázok útjába kap­csolható füstszekrényből áll, jelle­mezve azáltal, hogy a füstszekrény­nek a radiátor egész magasságára ter­jedő, két egymással párhuzamos, sík fala van, amelyeknek szélessége az ezen sík falak fölső és alsó végéhez csatlakozó füstcsőtoldatok átmérőjé­nek többszöröse, egymástól való tá­volságuk pedig a füstcsőátmérő tört része. 2. Az 1. alatt igényelt radiátorszerkezet megoldási alakja, jellemezve azáltal, hogy a lapos füstszekrény egyik vé­gén, egymással szemközt, mindkét széles falon, a másik végén pedig csu­pán az egyik széles falon van egy­egy füstcsőtoldat alkalmazva. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt radiátorszer­kezet megoldási alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyik oldalával a kályhához kapcsolt radiátorszerkezet másik oldalán alkalmaz itt két csőtol­dat egy közös füstcső révén van a ké­ménnyel kapcsolva, amidőn, is a ra­diátort a kályhával kapcsoló füst­csőtoldattal szemben levő füstcsőág­ban elzárócsapó van alkalmazna. 4. Az 1. és 2. alatt igényelt radiátor szer­kezet megoldási alakja, jellemezve két lapos füstszekrény által, melyek fölső és alsó végeiken füstcsőtoldatok révén egymással össze vannak kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom