78220. lajstromszámú szabadalom • Gép anyagszalagok víztelenítésére

8 leteik azon részével, mely az anyagszalagokra hat, zárt saj tolópályát alkotnak. Ennek azonban az a hátránya van, hogy ezen saj tolótesteknek, vagy az azokat tartó-, illetve mozgató részeknek, pl. a továbbítóláncoknak nem egészen megfelelő kivitele mellett ezek! a sajtolótestek olyan kölcsönös helyzetbe kerülnek, mely az anyagszalagok minőségére hátrányos következményekkel jár, így pl. az egymáshoz illeszkedő saj tolótestek közé a földolgozandó anyagok részei vagy más idegen testek juthatnak, ami a sajtolótestek megrongálásához vezethet. Ezen hátrányok elkerülésére szolgál a 4. és 5. ábrán föltüntetett elrendezés, melynél az egymásután tovahaladó sajtolóteteteknek sajtolóan ható részei között kisebb méretű (x) közbenső terek, vágyj közök maradnak, úgy hogy ezek az együttdolgozó sajtolótestek nem képeznek zárt sajtolópályát- Ennek az a további előnye van, hogy pl. a 3. ábra jobboldalán, valamint az 5. és 7. ábrán föltüntetett, oldalt nyitott (kl) sajtolólapok alkalmazásánál a saj tolólapok (k3) nyílásain áthatoló folyadék az egymást követő sajtolótestek között is távozhat. A víztelenítendő anyagok természetéből vagy más okokból kifolyólag kívánatos vagy előnyös lehet az anyagszalagok víztelenítését csak az egyik, előnyösen az alsó oldal felől létesíteni. Ebben az esetbén a sajtolótestekneik csak az anyagszalagok alsó oldalain alkalmazásba jövő (d) vezetőszalagjai, illetve a (k, kl) födő- vagy sajtolólapjai kell hogy vízátbocsátók: legyenek, ellenben a sajtolótesteknek az anyagszalagok fölső oldalára ható (o) vezetőszalagjai és a födővagy sajtolólapok vizet át nem bocsátó vezetőszalagok vagy lapok alakjában vihetők ki, lásd a 10. ábra a (k4) lapot. Emellett az (i) sajtolótesteket és a (k5) sajtolólapokat (10. ábra) egy dababból is készíthetjük, illetve a sajtolótest magát a sajtolófölületet képezheti. Az anyagszalagok egyoldalii víztelenítésének ez a módja azzíal az előnnyel jár, hogy a víztelenítendő anyagszalagok fölső oldalán az anyagszalagból kisajtolt folyadék nem gyülemlik össze és ezáltal a víztelenítésnek ebből adódó hátrányát elkerüljük. Az 1-, 2., illetve a 3—5. ábrákon föltüntetett ki viteli alaknál a sa j tolótestpályák tovamö'Zgatására két-két bizonyos távolságban egymás mellett haladó, együttműködő, végnélküli hajtóvagy csuklólánc kerül alkalmazásba. A lánccá egyesített (i) sajtolótestet, illetve annak hajtási módját a 8., 9. és 10. ábrán keresztmetszetben, fölülnézetben és a 8. ábra A-B vonala szerinti metszetben, továbbá hosszmetszetben föltüntető egyszerűsített kiviteli alaknál a fentiekben leírt hajtóláncok elmaradnak és azok helyett az (i) sajtolótestekkel közvetlenül összekötött (o2) támasztékok, adott esetben a sajtolótestekkel egy darabból előállított, pl. öntött (ol) támasztékok kerülnek alkalmazásba, melyeknek végein az (o3) fülek vannak kiképezve. Két szomszédos sajtolótestnek ezen (ol) támasztékjai, valamint (o3) fülei egymáshoz viszonyítva, harántirányban el vannak tolva és az egymást födő (o3) füleken át az iireges (m3) lánccsapok vannak átvezetve, ágy hogy a közt biztosító (m4) karmantyúk alkalmazása mellett végnélküli láncok keletkeznek. Az üreges (m3) csapokon az (n) haránttengelyeket vezetjük át, melyek ily módon a sajtolótest két oldalán levő két láíncot egymással összekötik ós a (pl) tartó- vagy futógörgőknek, illetve az említett (p, pl, p2) görgőknek fölvételére szolgálnak, melyek a végnélkül körülvezetett sajtolótestek alátámasztását biztosítják. A 8, és 10. ábrákon kizárólag egyszerűbb föltüntetés céljából ugyanazon (n) tengelyen két (i, il) sajtolótest látható külömbözően kiképezett (ol, o2) támasztékokkal. Ily módon külön hajtóláncok alkalmazása nélkül a megfelelően elrendezett (1) lánckerekekkel (1. és 2. ábra) közölt