78212. lajstromszámú szabadalom • Forgógép (víz-, gőz, vagy turbina-) illetve centrifugális szivattyú vagy ventillátor

— s — szerint vannak alakítva. Általában a találmány szerint a vezetőlapátfölületek alakja és görbülete nincsen korlátozva, hacsak ezekkel rendezett vízáramlást lehet elérni. Ennélfogva a gyakorlatilag egyszerűen előállítható hengeres vezetőlapátok, melyek forgathatóságuk esetén könnyű elzárást tesznek lehetővé, még akkor is alkalmazhatók, ha ezek alkotói axiálisak, vagyis a futókeréktengellyel párhuzamosak, amint ezt pl- az 1. és 2. ábra mutatja. A Francis-turbinák szerkesztésénél szokásos hengeres vezetőlapát-alakokkal szemben a találmány tárgyánál azon alapvető különbség áll fönn, hogy a kiömlőélekhez tartozó futókerék-lapáttjér alárendelt jelentőségénél fogva, a fősuly nem mint eddig csupán a lapátok kiömlőélei mentén lévő kiömlőszögek helyes kiképzésére, hanem1

a vezetőlapátok homlokéleihez tartozó szögek helyes megszabására is helyeztetik- Ha, mint pl. a 2. ábra szerint, a vezetőlapát számára hengeres alapalakot választunk, úgy a vezetőlapátolv homlokéleinek megfelelő görbületet kell kapniok. Az ilyként görbített hengeres vezetőlapátok, melyek csekély kerjesztmieftszetelzáir'ás céljából le is rézselhetők, tehát a víznek a futókerékbe való rendezett (lökésmentes) belépését teszik lehetővé. Az í. ábra a vezetőkeréktérben majdnem1

teljes vízeltereléssel működő futókereket mutat és az ábrába egy csupán ideálisan gondolt olyan futókerékkoszoru van pontozottan berajzolva, amilyen pl. egy Francis-turbina normális futókerekének! felelne meg. A futókerék két futókerékalakra bomlik, melyek közül az (Rl) lapáttérrel biró, megközelíti egy F ranci s-rendszer ű radiálturbina alapalakját, míg ellenben az (R2) lapáttérrel biró rész egy Jonval- vagy Girard-rendszerű axiális turbinához hasonlít. Hogy a (R2) lapáttérnek egy Jonval- vagy Girard-turbinával való hasonlatosságát elérjük, és hogy az (Rl) lapáttérnek a találmány szempontjából való csekély jelentőségét szerkezetileg is kifejezzük, a (K) futókerékkoszorúnak (D2) átmérőjét a (Dl) átmérőhöz képest annyira növeltük, hogy az (R2) lapáttérben lefolyó víz mennyisége nagyobb legyen, mint az (Rl) lapáttérbe jutó vizé. Ha az ilyként kiképezett futókerékalakképben a vízturbina szerkezetek két ismert alapalakjának axiális és a Francis-turbina egyesítését közelíti is meg, úgy mégis alapvető különbség áll fönn a víznek a futókerékhez való hozzávezetése tekintetében. Az axiális, ül; radiális turbináknál a vezetőkerék olyként van kiképezve, hogy a víz túlnyomóan axiális, ill. radiális irányban folyik a futókerékhez, míg ellenben a találmány szerint már a vezetőkerék térben szenved a víznek túlnyomó vagy egész mennyisége teljes vagy majdnem teljes eltérítést a radiális irányból az axiális irányba vágy fordítva, aszerint, amint a futókerék mindkét, (Rl) és (R2) vagy osupán az (R2) lapáttérrel bir. Az utóbb említett' (R2) lapáttérrel biró futókerék egy normális szerkezetű axiális turbinával szemben még azon különbséggel bir, hogy az 1. és 4- ábrában (B)-vel jelzett radiális szélesség a turbinának megkövetelt nyelőképessége és gyorsjáratúsága szerint tág határok között változtatható. így pl- az 1 ábra csupán az (R2) lapáttérrel fölszerelt futókereket tünteti föl, ha a pontozottan jelzett (L) koszorú a futókerék belső halarolását képezi míg ellenben ez utóbbi a 4. ábrában pl. a futókerék agyáig zsugorodott össze. Az előbbi esetben (1. ábra) ennélfgova a fordulatszám és a nyelőképesség is csekélyebb, mint az utóbbi (4. ábra) esetben. Az 1'., 2. és 3. ábrában vázolt vezetőkerék- és futókerék elrendezésnél a víz az (A) nyil által jelzett abszolút sebességgel folyik a két szomszédos (Sl) vezetőkerék által alkotott vezetőkerékkamrán keresztül, hogy a vezetőkerék (al) ki ömlőéleit körülvevő (Rl) lapáttérbe (1. és 3. ábra) (1) nyilak irányában kerüljön a futókerékbe. A vezetőlapátok hom-