78189. lajstromszámú szabadalom • Hajtű

Megjelent 1921. évi junius hó 27-én. MAGYAR KIRÁLYI |jj|| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78189. szám. VI/a. OSZTÁLY. Hajtű. NYBERG KARL JOHANN ERIK GYÁROS STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1919 december hó 4-ike. Elsőbbsége 1917 február hó 21-ike. A jelen találmány tárgya háromágú hajtű, melyenek jellemzője az, hogy a közbeeső ág, melynek egyik vége a két külső egyenes ággal szilárdan van összekötve, míg csúcsa szabad és a másik két ághoz képest szabadon rúgózhat, tel­jesen a külső ágak síkjában fekszik és ebben a síkban hullámalakban meg van hajlítva, oly mó­don, hogy a hullámcsúcsok az egyenes oldalágak belső oldalait érintik, vagy majdnem érintik. A mellékelt rajz egy a találmány szerint kiké­pezett hajtűt szemléltet. A föltüntetett tű két, szokásos egyenes (1) ág­ból vagy szárból áll, melyek között egy harma­dik (2) ágy van elrendezve, mely hullárpalakban van meghajlítva oly módon, hogy a hullámcsú­csok az egyes oldalágak belső oldalait majdnem érintik. Ilyfajta hajtű nem támaszt lényeges ellenállást a hajba való bevezetéssel szemben, azonban a bevezetés után helyzetében azáltal rögzíttetik, hogy a hullámok és az egyenes ágok között fekvő hajat nem lehet külön behatás vagy művelet nél­kül azokon a helyeken áthúzni, ahol a hullám­csúcsok a külső ágakhoz hozzásimulnak. A közbeeső (2) ág célszerűen a két külső (1) ágat egymással összekötő kengyelhez van erő­sítve, ahol is a megerősítés vagy úgy történik, hogy a közbeeső szárat néhányszor a kengyel köré csévéljük, vagy pedig úgy, hogy a kengyel­ből lyukat csákozunk ki, melyen a (2) ágnak ezen esetben célszerűen kissé laposra nyomott fölső végét bedugjuk és a középső ágnak ezen végét annyira összesajtoljuk, hogy a megerősítési hely lehetőleg sima legyen. Szabadalmi igény: Háromágú hajtű, jellemezve azáltal, hogy a köz­beeső ág, melynek egyik vége a két külső egyenes ággal szilárdan van összekötve, míg csúcsa szabad és a másik két ághoz képest szabadon rúgózhat, teljesen a külső ágak sík­jában fekszik és ebben a síkban hullámalak­ban meg van hajlítva, oly módon, hogy a hullámcsúcsok az egyenes oldalágak belső ol­dalait érintik, vagy majdnem érintik. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas úyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom